Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
MIÉRT SZIMBÓLUMOK? Egy címadás értelmezési lehetőségei
A stanzák keletkezésének háromnegyed éve Babitsnak költőileg is a magára találás időszaka. Egyik legtermékenyebb korszaka ez. Ekkor születnek 1910 februárjában napok alatt a Nyugat felolvasó estjére írt költeményei, A Danaidák, a Két nővér, a Klasszikus álmok, a Csipkerózsa. Felolvasásuk a Nyugat matinéján meghozza a közvetlen költői siker élményét, mint erről a napilapok és visszaemlékezések egyaránt megemlékeznek.45 Babits mintának 1910 tavaszán már nem Thamyrist, a költői merészségéért az istenek által megvakított, elnémított lantost választja, mint tette 1909 szeptemberében, hanem Protesilaost, aki tudván tudva sorsát, bátran száll a trójai partra, s vállalja a biztos halált. A költői szerep megszilárdulásának legékesebb bizonyítéka a Laodameia, mely ezen a tavaszon születik, a negyedik és az ötödik stanza írása közti időszakban, „pár nap alatt”, ahogy Babits emlékszik rá. Költeményét a kézirattal együtt Osvátnak küldött levelében egyenesen „a legkedvesebb gyermekének” nevezi.46 A stanzákat ősszel rendezi egybe, s az utólagos címadás „szimbólum” szavával a modemek csoportjához való tartozást még hangsúlyozottabban vállalja. E költőként megfogalmazott kiállás októberi publikálása talán hozzásegíti ahhoz is, hogy tőle eddig szokatlan módon kezdeményezőként lépjen fel, és levélben forduljon Osváthoz: „egy kérdést intézek Ön által a Nyugathoz, arra kérvén, hogy a feleletről valami utón módon lehetőleg hamar értesítsen. ALaodameiát és újabb verseimet (talán Klasz- szikus Álmok címen) szeretném egy kötetben közrebocsátatni.”47 Az elnémulás választása helyett ő maga ajánlja második kötetének megjelenését. (2008) 45 Kelevéz 1998. 105-108. 46 Babits Mihály levele Osvát Ernőnek, [Fogaras, 1910. máj. 1. után] In: BML 1909-1911. 45. 47 Babits Mihály levele Osvát Ernőnek, [Fogaras, 1910. nov. 27. előtt] In: BML 1909-1911.107. 78