Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
A HÓRA-ÉNEKEKTŐL LONGFELLOW-IG Babits Golgotái csárdájának keletkezéstörténetéhez
A HÓRA-ÉNEKEKTŐL LONGFELLOW-IG Babits Golgotái csárdájának keletkezéstörténetéhez „Messze korok és népek lelkét komplikálja a művész a saját leikével - írja Babits Játékfilozófia című esszéjében mert mentői távolabb esnek egymástól a kevert dolgok, annál újszerűbb, szokatlanabb az eredmény.”1 Különösen a fiatal Babits költészetére jellemző, hogy időben és stílusban egymástól távol eső rájátszások, utalások, nyelvi játékok sűrű hálójából épülnek fel versei, mint ezt sokan a szemére is vetették első kötetének megjelenése után. Kevés olyan verse van, melyre jobban illene saját megállapítása, mint az 1906-ban keletkezett Golgotái csárdára. A monológba öntött helyzetversben a keresztrefeszítés történetét annak a műveletlen és érzéketlen római katonának a szemszögéből hallhatjuk, aki miután Jézus Krisztus köntösét kockán megnyerte, egy útszéli kocsma belsejében társainak elmeséli az eseményeket. A vers alcíme megjelöli a forrást: Egy ismert passio-ének dallamára. Babits hasonlóan nyilatkozik Szilasinak tett vallomásban is: „Ak[us]ticai emlékekből. Tényleg sokat hallott passio ének.”1 2 A lehetséges minta nem oratóriumszerű passió-ének, hanem a XIV. században keletkezett Patris sapientia... {Az Atyának egy fia) kezdetű, igen népszerű hóra-ének,3 melynek fordítása és dallama több tizenkilencedik századi énekeskönyvben is szerepel, s éneklése a nagyböjti ájtatosság szokásos része volt. Babits gyakran hallhatta és énekelhette gyerekkorában Szek- szárdon, gimnazistaként Pécsett a cisztercitáknál, illetve Baján is. A vers életrajzi körülményeit Rába György a következőképpen jellemzi: „Keletkezésébe a bajai élet más tapasztalata közvetve ugyan, de belejátszik. A ciszterciták gimnáziumában tanítván, helyi szokás szerint nemegyszer hajnalig poharazva illett kártyáznia a papokkal és igazgatójával, s ilyenkor kialvatlanul, zákányos fővel, lelkifurdalással indult tanítani. Egyik »álmatlan éjszaka« után fogant benne a vers.”4 A hóra-énekek Krisztus szenvedéstörténetét, passióját az ún. kánoni hórák (horae canonicae) rendjében beszélik el. A Patris sapientia... szerzője néhány kézirat szerint Aegidius Colonna püspök (megh. 1316), s a neki tulaj donított szö1 Babits Mihály: Játékfilozófia (1912.) In: BMETI. 302. 2 ItK 1994/5-6. 752. 3 Ezúton köszönöm Stoll Béla és Jeleníts István e kérdéskörben nyújtott szíves segítségét. 4 Rába 1983.42-43. 56
