Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„NEM TAKART SEB KELL, INKÁBB FESTETT VÉRZÉS!” Ady és Babits kapcsolata a Nyugat első éveiben
ő a legrészletesebb emlékező. 1908. október 17-én Nagyváradon A Holnap alapszabályozási gyűlésén Ady is részt vett, ekkor „az asztalfőn ülő Ady és a vele szemben ülő Juhász közt parázs vita kerekedett afölött, hogy ki volt igazabb költő, Petőfi Sándor vagy Arany János? Ady Petőfi mellet érvelt, Juhász Aranyért ha- daskodott. Az ingerült vitát Juhász ezzel vágta ketté:- Petőfi úr volt, Arany János paraszt volt! Ady Endre úr, Juhász Gyula paraszt! Alászolgálja! Azzal felugrott, elrohant, az ajtót bevágta maga után, csak úgy döngött. így ért véget A Holnap alkotmányozó ülése.”24 A Babits-Juhász-Kosztolányi levelezésben nincs nyoma, hogy a nagyváradi veszekedésről Juhász beszámolt volna a Fogarason tanárkodó Babitsnak, s hogy személyesen mit mesélhetett neki, nem tudhatjuk, ezzel szemben Ady tisztában volt azzal, hogy Babits és Juhász jó barátok, és feltehetően azonosította kettőjük véleményét: az Arany Jánoshoz szóló verset - sok más ok mellett - ezért is érezhette személyesen ellene fordulónak. Akár ismerte a történetet Babits, akár nem, valószínűtlen, hogy 1909 őszén, a messze havasok alatt szinte számüzöttként tanító, magányos költő, aki nyilván nem szeretné elveszíteni frissen kialakult kapcsolatát a Nyugattal, s a folyóirat belső viszályainak szövevényében sem volt jártasnak mondható, Aranyhoz azért fordult volna, mint hunyt mesteréhez, hogy ezzel nyíltan kesztyűt dobjon Ady- nak. Véleményét, tőle való függetlenségét már amúgy is deklarálta a folyóirat hasábjain. Ezzel szemben láttuk, hogy a róla írt kritikák sok más motívuma bőségesen okot szolgáltathatott Arany személyének kiválasztására, s a vers nem Ady- val, hanem sokkal inkább az érteden kritikákkal vitatkozik. A költemény viharos fogadtatása viszont valóban létrehozta az Ady-Petőfi contra Babits-Arany párost. Ady tollából a szonettek megjelenése után fél évvel, 1910 júniusában megszületik a Petőfi nem alkuszik, amelyben Arany is kap néhány maró, kritikai megjegyzést.25 Többek közt erre burkolt válasz Babits novemberi tanulmánya a Petőfi és Arany,26 27 amelyben viszont Petőfi költészete kerül a költői értékrend alsóbb fokára. Mire Ady a következő év januárjában megírja ledorongoló véleményét a Buda haláláról.21 Ez utóbbi hátteréről Hatvány egyenesen így emlékezik meg: „a beavatottak tudták, hogy az írás nem Arany ellen, hanem Babits ellen szól.” Fenyő Miksa is szükségét érzi, hogy békítő sorokat küldjön Babitsnak Fogarasra: „Ady Arany-cikke nem éppen sikerült dolog, nem kell túl komolyan venni”28 - írja. Miközben Párizstól Fogarasig, oda-vissza repülnek az információk, ők még mindig nem ismerik egymást személyesen. Hatvány volt az, aki Adyt és 24 EAE IV. 179. 25 Ady Endre: Petőfi nem alkuszik. Renaissance, 1910. jún. 10. - aug. 25. In: AEPIIII. 278-300. 26 Babits Mihály: Petőfi és Arany. Nyugat 1910. nov. 16.22. sz. 1577-1590. In: BMET1.160-180. 27 Ady Endre: Strófák Buda halálára/. Nyugat 1911. jan. 1. l.sz. 32-34. In: AEPI III. 316-320. 28 Fenyő Miksa levele Babits Mihálynak, Bp., 1911. febr. 12. OSzK Fond III/438/13. 187
