Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál

az érettségi bizonyítványon át egészen a fogarasi értesítőig. Mindenesetre az egyetemista diák teljesen azonosulni látszik nevének cs-betűs változatával, hiszen nemcsak hivatalosan használja e formában nevét, hanem Kosztolányinak, Juhász­nak küldött baráti leveleit így írja alá, és viszont: társai is így szólítják meg őt, valamint egymás között szintén csak ezzel az írásmóddal emlegetik. A ma ismert formára lényegében bajai tanársága idején kezd áttérni. Például 1905 októberében még cy-vel írja alá levelét Kosztolányinak, majd 1906 februárjától már te-sel. Csa­ládi okmányaira 1907-ben kezdi átvezettetni a javítást, de 1908-ban még cs-vel szerepel a fogarasi értesítőben, sőt a jelenléti íveket, a tantestületi gyűlés jegyző­könyveit is így írja alá.13 Hivatalosan a kérdés 1910 tavaszán zárul le, amikor Babits a fogarasi gimnázium igazgatóján keresztül kérelemmel fordul a Minisz­tériumhoz, hogy „nevének hivatalos használatához a keresztlevél adatai szerint való írását” engedélyezzék számára.14 Mindenesetre a családi hagyománnyal való időleges szakítás komolyságát mutatja, hogy legelső versei is Babies' aláírással jelentek meg,15 majd elbizonytalanodásának jeleként, egy idő után a kétféle írás­mód vegyesen fordul elő. Jellemző eset a Találka előtt című vers közlése, mely a Magyar Szemlében 1906-ban Babito-ként, a Szeged és Vidékében 1907-ben pedig Babic.sként van szignálva.16 Ekkortájt a budapesti, jelentősebb orgánumok hasábjain már csak a ts végződést használja, s így szerepel neve A Holnap olda­lain, mely végül (számára is váratlan módon) az országos ismertséget hozta meg. Ettől kezdve Babitsként szidják és dicsérik egy életen át. Habozásának okát érdemes mélyebb rétegekben is keresni, mint a harciasán felvállalt demokrata magatartás. Élete végén írt és posztumusz megjelent tanul­mányában így vall erről: „Magamtól akartam lenni, ami tudok; nem köszönni őseimnek még egy t betűt sem!” Az örökölt nemesség pompázata szerinte csu­pán álarc, amely mögött nem tudni micsoda - valódi, egyéni érték vagy semmit­mondó üresség - húzódik meg. „Aki a címert kapta, nem én vagyok; sőt én talán egészen más ember vagyok.”17 A Ki vagyok én? és a Kinek hisznek engem? ket­tőssége végigvonul Babits életművén. Ezt az ambivalenciára való hajlamot, az ellentétek állandó ütköztetését, mely személyiségét, magatartását, gondolkodását 13 Ajelenléti ívek Csokonai-IUés Sándor tulajdonában vannak, ezúton mondok köszönetét segít­ségéért. 14 Major Károly hivatalos levele 134/1910. Fogaras, 1910. ápr. 25. Annak a másolatban Magyar- országra kerülő iratcsomónak a része, mely Csokonai-Illés Sándor kutatásai alapján került a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárába (PIM V. 7 417/1-3.; V. 5 453/1-4.) 15 Babies Mihály: A tudomány szava. Pápai Hírlap 1904. máj. 21. 21. sz. 4. mell.; A zengő szo­bor dala. Uj Század 1904. okt. 22. 43. sz. 2. E vers érdekessége, hogy az Angyalos könyv fólióján (OSZK Fond III/2356. 69. f. vérző) található lapkivágaton Babits utóbb a cs-t tintával ts-re javította; A Spinóza-szobor előtt. Budapesti Napló 1906.jún.22. 170.sz. 14.; Ti modern lányok! Azldő 1908. febr. 2. 16 Magyar Szemle 1906. aug. 30. 547.; Szeged és Vidéke 1907. jún. 6. 4. 17 Nevek, ősök, címerek. I. h. In: BMETII. 689. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom