Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál

és demokratikus elveivel. Visszaemlékezését így folytatja: - „Méltóságomon alulinak találtam, hogy evvel törődjek!- Ha Jókai írhatta i-vel a nevét, az ősi ypszilon helyett, hogy demokratikus érzületéről bizonyságot tegyen: én is írhatom cé-es-sel a magamét - véltem büszkén. Úgy is írtam azontúl, éveken át, az otthoniak nagy nagy botránkozására (apám nem élt már ekkor). Helyesen tettem-e, más kérdés. Bizonyos, hogy később magam is gyermekesnek éreztem dacomat, s némileg túlhaladottnak az eszmemenetet is, amely sugallta. A családi név kétféle írása sok apró zavart és kényelmetlenséget okozott; végül magam kértem helyesbítését az összes fórumokon.” A történteket Kosztolányi nekrológjában is felidézi: „Míg én gyermeteg daccal üzentem hadat a családi gőgnek, s egy ideig még nevemet is, famíliám nagy megütközésére, tüntetve s mintegy demokratikusan az ősi írásmód ellenére írtam; ő büszkén viselte nemesi előnevét.”8 Életrajzi indíttatású regényében, a Halálfiaiban a regény főszereplője, Sátordy Imrus is egyező okból negligálja a nemesi írásmód hagyományának őrzését. Imrus egyetemi indexében neve nemy-nal, hanem /'-vei szerepel, mert a keresztlevelet „véletlenül úgy állította ki valami buta pap, és a többi okmányt mind utána írták. [...] De különben is nem mindegy az, hogy i vagy yl Okos ember nem ad arra semmit! Jókai is lemondott azy-ról”9 Otthon aztán Imrust is értetlenség és megütközés fogadja. Tény, hogy Babits ifjúkori liberalizmusa a nevek írásakor odáig terjedt, hogy 1906-ban, egy Kosztolányihoz intézett verses levelében még Vörösmarty nevének végére is i betűt illesztett y helyett.

Az életrajzi adatokat vizsgálva visszaemlékezése némi javításra szorul. Neve ugyanis nemcsak az érettségitől kezdve szerepel cs-vel, hanem jóval korábbtól. Sőt a keveredés már Babits apjának egy téves anyakönyvi kivonatából eredhet: 1871. szeptember 24-én egy valóban elég primitív írású plébános „Babies Mihály megyei írnok” számára készít két nevet is hibásan tartalmazó anyakönyvi másolatot.10 11 Ettől kezdve 1907-ig, a hivatalos helyreigazításig, a zűrzavar uralkodik, a különböző hatósági iratokon felváltva használják hol ezt, hol azt a formát; mi több van olyan okmány (az apa halála utáni gyámsági végzés), melyen egyszerre szerepel a kétfajta írásmód." A család ennek ellenére, amikor teheti, a hagyományos alakot használja, csak a jövendő költő lesz kivétel ez alól. Tehát innen öröklődött a cs betű a pécsi római katolikus főgimnázium irodalmi körének jegyzőkönyvétől12 kezdve

8 Kosztolányi. Nyugat 1936. dec. 12. sz. 395-401. In: BMETII. 519.

9 Halálfiai I. 403.

10 Id. Babits Mihály anyjának nevét is cs-vel írja ts helyett: Blazsovics Erzsébet. Utóbb ennek helyreigazítását is kéri a család.

11A szekszárdi anyakönyvi kivonatok másolatait Buda Attila bocsátotta rendelkezésemre, segítségét ezúton köszönöm.

l2Apécsiróm. kath. főgimnázium irodalmi körének jegyző-könyve. 1897-98, 1898-99, 1899— 1900, 1900-1901.

137