Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák

lombos fafaj kérge alatt élhet. Két évig fejlődik, majd sekélyen a fatestben bábozódik. Az imágók nyár elején farakásokon láthatók.

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Bükkzsérc: Pazsag-völgy, (DU62) - Miskolc: Disz- nós-patak, (DU62); Garadna-völgy, (DU62); Jávorkút, (DU62); Lillafüred, (DU72); Szentlélek, (DU62). - (Hegyessy és Kovács 1998): Füzér: Nagy-Milic, (EU38) - Füzérkomlós: vasútállomás, (EU37) - Háromhuta: Istvánkút (EU26) - Nagyhuta: Komlóska-patak völgye, (EU36) - Pálháza: Ipartelep, (EU36) - Pányok: Hasdát-völgy, (EU27) - Regéc: Dorgó, (EU26); Holló-kő, (EU26); Rostalló, (EU36) - Sátoraljaújhely, (EU46) - Telkibánya, (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26); Ósva-völgy, (EU26).

Újabb adatok: Miskolc: Garadna-völgy, 1958. VII., Vál - Nagyhuta: Kemence-völgy, Kavicsváltó, bükk farakodó, 2008. VI. 29., HG; Kőkapu, 2010. V. 29., HG - Nyíri: Bózsva- völgy, bükk farakáson, 2013. VI. 12., HG, 2013. VI. 21., HG, NL, NT, SzB - Sárospatak: Erkel Ferenc u„ 2010. VII. 14., HG - Szin: Szelcepuszta, 2013. VI. 20., HG, HS, 2013. VI. 21., HG, NL, NT, SzB - Telkibánya: Ósva-völgy, 2009. V. 22., HG.

Agapanthia cardui pannonica (Kratochvíl, 1985) [= Agapanthia pannonica Krat., 1985]- sávos bogáncscincér (+Ábra a 21. táblán, fent)

A faj cirkummediterrán elterjedésű, azaz Európa déli részén kívül Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában is él. A közelmúltban fajként, majd visszaminősítve: földrajzi alfajként külön választott taxon. A hazánkban élő alfaj tulajdonképpen Közép- és Délkelet-Európa lakója. A cincér lárvája több bogáncs- és aszatféle valamint más nagy termetű fészkes virágzatú, néhány ajakosvirágú illetve a csalán szárában él. Fejlődése során először az élő növény szárában kezd rágni a petéből kikelő kis lárva. Függőleges irányban készít járatot a kóróban, ami ettől elpusztul. A lárva a talaj felszíne fölött 5-10 cm-rel szabályos vonalban körberágja a szárat, aminek felső része ettől letörik. A földben maradt csonk tetején levő nyílást a lárva rágcsálékának tömörítésével, mint egy dugóval elzárja. A fejlődés végén a gyökér felső részéig lakja a csonkot, így időnként a talajszintig lejut. Itt történik tavasszal a bábozódás, majd ebből a részből bújik elő az imágó. A kifejlett bogarak a gyepek különböző növényeire rárepülnek, legtöbb időt azonban a tápnövényük szárán töltik. Ez a faj hazánkban a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldről csak kevés, peremvidéki adatunk van, az is csak az elmúlt évtizedekből. Az imágók májustól júliusig láthatók.

Irodalom: (Merkl etal. 1996): Bükkzsérc: Hosszú-völgy, (DU61) - Cserépfalu: Hór- völgy, (DU61); Perpác, (DU61) - Kisgyőr, (DU71) - Miskolc: Hosszú-bérc, (DU62); Lillafüred, (DU72); Szentlélek, (DU62) - (Hegyessy és Kovács 1998): Abaújszántó: Sötétmáj, (EU24) - Erdőbénye, (EU24) - Filkeháza: Bisó-part, (EU37) - Füzér: Bodó-rét, (EU38); Torok, (EU37) - Füzérradvány: Arborétum, (EU37) - Háromhuta: István-kút (EU26); Tolcsva patak völgye, (EU35) - Komlóska: Hotyka-patak völgye, (EU35) - Kovácsvágás: Boglyodka, (EU36); Tehénkosár, (EU36) - Makkoshotyka: Hotyka-patak völgye, (EU35)- Mogyoróska: Tölgyes, (EU25) - Nagyhuta: Komlóska-patak völgye, (EU36); Kőkapu, (EU36); Nyírjes-völgy, (EU36); Senyő-völgy, (EU36) - Pálháza, (EU36) - Regéc: Nagy Péter-mennykő, (EU26) - Sátoraljaújhely: Esztáva, (EU45); Hlavati-kert, (EU46); Hore-völgy, (EU46); Nagy-Nyugodó, (EU46); Sátor-hegy, (EU45); Tatárka, (EU46) - Telkibánya, (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26); Kecske-hát-dűlő, (EU27). - (Kovács és Hegyessy 1999): Jósvafő: Köves-bérc, (DU67); Szelce-völgy, (DU67) - Perkupa: Te- lekes-völgy, (DU76) - Szendrő, (DU86) - Szin: Bérc-tető, (DU77); Kuhogy, (DU77); Szelcepuszta, (DU77) - Szinpetri: Karácsony-völgy, (DU77). - (Hegyessy 2002a): Szendrő:

94