Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Cerambycinae - Hőscincérformák
- Regéc: Nagy Péter-mennykő, (EU26) - Sátoraljaújhely: Sátor-hegy, (EU45) - Telkibánya, (EU27). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Ménes-völgy, (DU67) - Jósvafő: Gerge-bérc, (DU67) - Szendrő: Határ-völgy, (DU76) - Szin: Kopasz-hegy, (DU77); Patkósvölgy, (DU77); Szelcepuszta, (DU77) - Szögliget: Ménes-völgy, (DU77); Szádvár, (DU77)- Varbóc: Bokány-tető, (DU76). Újabb adatok: Erdőhorváti: Agáros-tető, tölgy ágból kelt, (2013. I. 5.), 2013. II. 11- 13., HG - Kovácsvágás: Tehénkosár, 2011. V. 9., HG, NT, PA - Miskolc: Miskolctapolca, 1991. V. 13., ÉE - Nagyhuta: Nagy-Som-hegy, 2000. VI. 9., PG - Tárd, 1957. V. 15., TS - Telkibánya: Ósva-völgy, 2008. V. 27., HG, PA, 2012. V. 10., HG, KA, NT. Callimoxys gracilis (Brullé, 1832) - frakkos cincér Pontomediterrán faj, Magyarországon csak kevés, dombvidéki lelőhelyét ismerjük. A megye területéről csak az elmúlt évtizedben sikerült kimutatni jelenlétét. Pedig erős színezetbeli különbséget mutató imágói a sokfelé gyakori galagonyák virágait kedvelik. A lárvák bizonyára fák, cserjék száraz ágaiban fejlődnek, de pontos ismerettel nem rendelkezünk életmódjukról. Irodalom: (Kovács és Hegyessy 1999): Szögliget: Derenk, (DU77); Ménes-völgy, Ménes-tó és Csemetekert közt, (DU77) - Varbóc: Bokány-tető, (DU76). Újabb adat: Galvács: Halesz, 2003. VI. 11., fagyai virágzatáról, HG. Cerambyx cerdo (Linnaeus, 1758) - nagy hőscincér (+Ábra a 13. táblán, fent) Európában elterjedt faj, Magyarországon jelentősebb állományai vannak az Alföld kocsányos tölgyeseiben, mint a középhegységekben. Melegkedvelő faj, az élő fák kérge alatt két évig rágó lárva a harmadik évben mélyen a fatest belsejébe rág, ott készíti el mésztartalmú anyaggal elzárt bábbölcsőjét. Ősz elején alakul át bogárrá, de a következő telet még a bábbölcsőben tölti, csak májusban jön elő a szabadba. Legtöbbször azon a fán tartózkodik, ahol korábbi életét leélte, de nappal inkább rejtőzködik, vagy a lombkorona magasában tartózkodik. Este és éjjel mászkál, röpköd a törzsek körül: keresi párját. Jelenlétét elárulja ujjnyi vastag ovális kirepülőnyílása, amin kifejlett bogárként a szabadba jutott. Legtöbbször idős, vastag tölgy törzsein láthatók nyomai, amik azután is megmaradnak, hogy a fa sok cincér-generáció évtizedekig tartó felnevelése után elhal, kérge is leválik. Ezután már csak mementó, a cincérek lárvái nem élnek már benne. Védett bogár. Gyakran találkozhatunk nyomaival idős tölgyes parkerdőkben, míg a zárt erdőségekben sokkal ritkábban, mert ott a lombkorona napsütötte részén élhet. Irodalom: (Vángel 1906): Putnok, (DU54). - (Merkl et al. 1996): Miskolc: Lillafüred, (DU72). - (Hegyessy és Kovács 1998): Bózsva: Kisbózsva, (EU37) - Erdőbé- nye, (EU24); Alsó-liget, (EU24); Magyar-rét, (EU24) - Füzér: Pál-hegy, (EU27); Várhegy, (EU37) - Kishuta, (EU36); Kemencepatak, (EU36) - Komlóska: Hotyka-patak völgye, (EU35) - Mikóháza: Közép-bérc alja, (EU46) - Regéc: Gyertyánkúti-rét, (EU26)- Sárazsadány: Kerek-tó, (EU34) - Sárospatak: Rákóczi-fa, (EU46) - Sátoraljaújhely, (EU46); Károlyfalva, (EU45); Nagy-Nyugodó, (EU46); Sátor-hegy, (EU45) - Telkibánya, (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26). - (Kovács 1998): Cserépfalu: Ódorvári rom környéke, (DU61) - Litka: fás legelő, (EU06) - Pamlény: fás legelő, (DU97) - Tornaszent- jakab: Katalinmajor, (DU97); Madaras, (DU97) - Viszló: Bagoly-völgy, fás legelő, (DU97).- (Kovács és Hegyessy 1999): Szin: Szelcepuszta, (DU77). - (Kovács etal. 2000): Cserépfalu: Hór-völgy, Oszla, (DU61) - Edelény: Kakas-kő, (DU75) - Irota: fás legelő, (DU96) 68
