Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
völgy, (DU62); Jávorkút, (DU62). - (Hegyessy és Kovács 1998): Nagyhuta: Kemencevölgy, (EU36) - Regéc: Gyertyánkúti-rét, (EU26); Nagy Péter-mennykő, (EU26); Ros- talló, (EU36) - Sátoraljaújhely: Hosszú-domb alja, (EU46); Lőtér, (EU46) - Telkibánya, (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26); Ósva-völgy, (EU26). - (Kovács et al. 2000): Cserépfalu: Hór-völgy, Oszla, (DU61) - Edelény: Kakas-kő, (DU75). Újabb adatok: Alsószuha: Hidegkúti-völgy, 2003. V. 20., 2003. VI. 17., HG - Bózsva: Szuha-völgy, 2006. VII. 26., HG, HR - Füzérkajata: Pap-rét-gazda, 2009. V. 11., HG - Komlóska: Hotyka-patak, 1999. VI. 7., MJ - Miskolc: Miskolctapolca, 1987. VI. 7., 1987. VI. 9., 1990. V. 19., ÉE - Ózd: játszótéri szomorú fűzről, 1983., GA - Perkupa: Rahozna, 2006. VI. 26., HG, HS - Tárd: Tardi-patak, 1958. VI. 6„ 1959. V. 17., TS. Oberea moravica (Kratochvíl, 1989) - közepes kutyatejcincér (+ Ábra a 26. táblán, lent) A magyar kutyatej cincér (Oberea euphorbiae) fajából leválasztott önálló cincérfaj csak Közép-Európából ismert. Hazánkban jóval elterjedtebb nagyobb rokonánál, mint ahogy tápnövénye, az árterületeken honos fényes kutyatej {Euphorbia lucida) is gyakoribbnak látszik. Az ország számos útmenti árkában is megtalálható, így a benne élő cincér is köny- nyebben elszaporodhat. Közeli rokonánál az ismert élőhelyein rendszerint nagyobb számban található, s nem csak tápnövényei szárán és levelén, de virágzatukban is többször megfigyelhető. A lárva életmódja ugyancsak hasonlít közeli rokonához. Ez a faj nem védett. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Szegilong: Meszes, (EU33). - (Kovács és Hegyessy 2003): Bodrogkeresztúr: Balota, (EU33); Bogdány-tó, (EU33); Malom-- szeg, (EU33) - Olaszliszka: Galambos, (EU34) - Sárospatak: Nagy-Nyilas, (EU45) - Viss: Hosszú-járó, (EU34). - (Hegyessy 2007): Mezőzombor: Kamara-rét, (EU23) - Tárcái: Csendes-tag, (EU22). - (Hegyessy 2008): Karcsa: Becsked, (EU55); Kender-homok, (EU55)- Sárospatak: Bodroghalász, (EU44) - Tiszacsermely: Határszél, gát, (EU64). Újabb adatok: Borsodszirák: Bódva-part, fényes kutyatejről, 2013. VI. 20., HG - Mezőzombor: Bika-rét, 2008. IV. 28., HG, HS - Tiszaújváros: Kocsordos, 1995. VI. 21., HG. Oberea oculata (Linnaeus, 1758) - vörösnyakú fűzcincér Palearktikus elterjedésű faj, hazánkban a síkságok folyóvölgyeit és a hegyvidékek területét egyaránt lakja. Lárvája több fűzfaj élő ágaiban, a farészben rág, amelyeken valamilyen sérülés található. Az imágók júniusban és júliusban a fűzfák és bokrok lombján tartózkodnak, néha meglehetősen magasan röpködnek. Elfogásuk igazi vadászat. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Garadna-völgy, (DU62); Hámor, (DU72); Lillafüred, (DU72). - (Hegyessy és Kovács 1998): Háromhuta: Kavicsbánya-rét, (EU26)- Sátoraljaújhely: Hore-völgy, (EU46); Kis-Nyugodó, (EU46) - Szerencs, (EU13). - (Kovács 1998): Rakaca: Márványbánya, (DU96) - Tornaszentjakab: Óriás, (DU97). - (Kovács és Hegyessy 1999): Szögliget: Ménes-völgy, Medve-kerti-forrás és Patkósvölgy közt, (DU77). Újabb adat: Martonyi: Sűrű-fark, 2013. VI. 6., HG, HS. Oplosia cinerea (Mulsant, 1839) [= Oplosia fennica (Paykull, 1800)] - foltos háncscincér A faj elterjedése két részre szakadt a Palearktikumon belül: az egyik alfaj a Csendes-óceán, míg a másik, nálunk is élő az Atlanti-óceán közelében él. Hazánkban főleg a hegy- és dombvidékekről ismerjük, az Alföldnek csak a peremén került elő. Lárvája főleg hársfák elhalt ágaiban él, de más lombos fa- és cserjefajokban is tud fejlődni. Kezdetben a kéreg 114
