Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Cerambycinae - Hőscincérformák
források, (DU63). - (Hegyessy és Kovács 1998): Füzér: Nagy-Milic, (EU38); Pál- hegy, (EU27) - Háromhuta: Istvánkút, (EU26) - Hollóháza, (EU37) - Pányok: Hasdát- patak völgye, (EU27) - Regéc: Dorgó, (EU26); Gyertyánkúti-rét, (EU26); Holló-kő, (EU26); Hosszú-kő, (EU26); Kis-Tokár-tető, (EU26); Nagy Péter-mennykő, (EU26); Vajdavölgy, (EU26) - Sátoraljaújhely, (EU46); Rigó u., (EU46) - Telkibánya, (EU27); Göncipatak völgye, (EU26); Magas-tér, (EU26). - (Kovács 1998): Bódvaszilas: Dusa, (DU77); Pócsa-kői-víznyelő, (DU77) - Cserépfalu: Hór-völgy, (DU61). - (Kovács et al. 2000): Cserépfalu: Szarba-völgy, (DU61). - (Kovács et al. 2009): Arló: Vajdavár, (DU32). - (Kovács et al. 2010): Arló: Bábos-völgy, (DU33) - Bánhorváti: Damasa-szakadék, (DU54).- (Kovács et al. 2012): Cserépfalu: Apasoma, (DU61); Hangyás-bérc, (DU61); Hór- völgy, (DU61); Közép-szék, (DU61); Közép-szék-lápa, (DU61). Újabb adatok: Bódvaszilas: Kerek-hegy, bükk tuskón, 2008. VII. 1., HG - Bózsva: Páska-hegy-tető, 2007. VI. 10., 2007. VI. 18., 2007. VI. 24., HG, 2007. VI. 30., HG, VG, 2007. VII. 15., 2008. VI. 29., HG, 2009. VI. 25., HS, NGy, SR; Szuha-völgy, 2006. VII. 8„ HG - Füzér: Csata-rét, bükk törzsön, 2008. VII. 6., HG - Háromhuta: Istvánkút, 2001. VIII. 1., HG, SzCs; Soltész-hegy, 2001. VII. 10., HG - Kishuta: Akasztó-völgy, farakásokon, 2009. VI. 25., HG, HS, NGy, SR - Mikóháza: Fekete-hegy, farakásról, 2003. VI. 21., GI- Miskolc: Garadna-völgy, 1979. VII. 30., GyI; Jávor-hegy, 1989., BK, VA; Lillafüred, 1955. VII. Vál; Őskohó, 1976. VII. 15., KL - Nagyhuta: Kemence-völgy, Égeres-völgy alja, bükk farakás, 2008. VI. 29., HG; Kemence-völgy, Kavicsváltó, bükk farakodó, 2008. VI. 29., HG, 2009. VII. 18., LCs; Kétágú-völgy, 2003. VI. 27., HG - Parasznya: Csókás, bükkös, farakáson, 2008. VII. 9., HG - Szögliget: Szalamandraház, farakáson, 2008. VII. 1., HG - Telkibánya: Cser-hegy, bükk kitört törzsén, 2011. VII. 13., HG; Ósva-völgy, 2001. VII. 29., HG. Semanotus russicus (Fabricius, 1776) - borókacincér (+Ábra a 17. táblán, lent) Pontomediterrán elterjedésű faj, amely Magyarország nagyobb borókásaiban is megtalálható. Sokáig nagyon ritkának tartották, mert nem volt ismert a bogár életmódja. Miután kiderült, hogy imágói nem nyáron rajzanak, hanem kora tavasszal, ráadásul a lárva rágása már messziről látszik a növényen, annak elvörösödött levelei, ágai révén, számos új adathoz jutottak a kutatók. A bogár ősztől tavaszig a törzsekben, ágakban várakozik. Ezeknek a sajátosságoknak a megtudása által számos lelőhelye, nagy populációja vált ismertté. A lárva életmódja kissé hasonlít a tölgyfában élő szalagos díszbogár (Coraebus florentinus) életmenetére, miszerint egy évnyi fakéreg alatti rágás után mélyen körberágja, meggyűrűzi, ezáltal elpusztítja azt az ágat, amiben fejlődött. A borókacincér ha nem is mindig, de gyakran így tesz, s olyankor egész ágak vagy növények halhatnak el. Védett bogár. Irodalom: (Kovács és Hegyessy 1997): Hangony: Kis-Benedek, (DU33) - Kissikátor: Renget-gerinc, (DU33); Répa hegyese, (DU33). - (Kovács 1998): Keresztéte: Csonkahegy, (DU97) - Rakaca: Márványbánya, (DU96) - Tornaszentjakab: Antalmajor, (DU97).- (Kovács és Hegyessy 1999): Jósvafő: Mézna-tető, (DU67). - (Kovács et al. 2000): Aggtelek, (DU66); Vörös-tó, (DU66) - Szin: Bérc-tető, (DU77) - Tornakápolna, (DU76).- (Kovács et al. 2010): Bánhorváti: Feketekő-tető, (DU54) - Borsodszentgyörgy: Palinai- gyümölcsös, (DU33). Újabb adatok: Fony: Főnyi-rétek, 2004. IV. 22., boróka törzsén rágáskép, HG, boróka ágakból, 2005. III. 31., HG, PG, 2007. III. 10., (régi ágból kelt), HG. 88
