Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Cerambycinae - Hőscincérformák
Ropalopus clavipes (Fabricius, 1775) - feketelábú facincér Palearktikus elterjedésű faj, amely hazánk sok tájáról is előkerült már. Lárvája lombos fák: tölgy-, szil-, fűzfajok kérge alatt rág leggyakrabban, de európai tápnövényeinek listája igen hosszú. Megyénkben ritka, imágói júniusban és júliusban leginkább farakásokon, száraz, beteg fákon kerülnek szem elé. Legendás történetekben egykori fakerítések tömeges pusztítójaként szerepel, ám bizonyító példányok nincsenek erről. Lárvái az elhalt törzsek, vastagabb ágak kérge alatt széles, éles peremű járatokat vájnak a farészbe, majd bábozódni mélyebben a fatestbe rágják magukat. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Lillafüred, (DU72). - (Hegyessy és Kovács 1998): Háromhuta: Istvánkút, (EU26) - Nagyhuta: Komlóska-patak völgye, (EU36) - Re- géc: Rostalló, (EU36) - Telkibánya: Ósva-völgy, (EU26). Újabb adatok: Aggtelek: belterület, 2007. VI., HA - Miskolc, (A) - Sátoraljaújhely: Kazinczy u., 2000. VI. 4., maradvány, HG - Tárd, 1957. VI. 13., TS. Ropalopus femoratus (Linnaeus, 1758) - vékonycsápú facincér Mediterrán elterjedésű faj, hazai hegy- és dombvidékeink ritka lakója. Lárvája lombos fafajok, leginkább tölgyfajok, szelídgesztenye, éger és rózsafélék elhalt, de még le nem tört ágainak kérge alatt, később farészében rág. Az imágók májusban a lombkoronában tartózkodnak, farakásokon nem mászkálnak, ezért igen ritkán kerülnek szem elé. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Garadna-völgy, (DU62). - (Hegyessy és Kovács 1998): Sárospatak: Radvány-völgy, (EU45). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Dobos, (DU67). Újabb adatok: Füzérradvány: Arborétum, 2011. V. 9., HG, NT, PA - Garadna, tölgy rőzséről, 1993. V. 27., GA. Ropalopus macropus (Germar, 1824) - kis facincér Palearktikus elterjedésű faj, hazánkban az Alföldön és a hegyvidéken is él. Lárvái nagyon sokféle lombos fafaj ágainak kérge alatt rág, a folyók árterén ez leggyakrabban a fűzfajok közül kerül ki. A lárva rágásképe széles és mély, éles peremű. Bábozódás előtt a farészbe húzódik. Imágóival legtöbbször május hónapban találkozhatunk farakásokon mászkálva. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Kisgyőr, (DU71) - Miskolc, (DU82). - (Hegyessy és Kovács 1998): Felsőregmec: temető, (EU36) - Háromhuta: Istvánkút, (EU26) - Kovácsvágás: Tehénkosár, (EU36) - Nagyhuta: Határ-völgy, (EU36); Kemence-völgy, (EU36); Kőkapu, (EU36) - Regéc: Nagy Péter-mennykő, (EU26); Rostalló, (EU36) - Sárospatak: Kokatka-oldal, (EU45) - Sátoraljaújhely: Fekete-hegy, (EU45); Hlavati-kert, (EU46); Kazinczy Múzeum, (EU46); Kecske-hát, (EU46); Nagy-Nyugodó, (EU46); Sátorhegy, (EU45); Szár-hegy, (EU46) - Telkibánya, (EU27). - (Kovács 1998): Kereszté- te, (DU97) - Szendrőlád: Bükk-hegy, (DU85). - (Kovács és Hegyessy 1999): Bódva- szilas: Vecsem, (DU67). - (Kovács et al. 2000): Bódvaszilas, (DU87) - Sátoraljaújhely: Kaizer, (EU45); Ó-Ronyva, (EU45). - (Kovács és Hegyessy 2003): Olaszliszka: Bod- rog-part, komp, (EU34) - Révleányvár: Méhes-sugoly, (EU75) - Sátoraljaújhely: Kacsató, (EU45), Pap-tó, (EU55), Vinyik-dűlő, (EU55). - (Hegyessy 2008): Sátoraljaújhely: Long-erdő, Mocsolya, (EU55). Újabb adatok: Abaújszántó: Sátor-hegy, 1999. V. 17., HG - Aggtelek: Szelcepuszta, 2013. VI. 20., HG, HS - Boldogkőváralja: Tekeres-patak, 2000. V. 16., HG - Domaháza: Nagy-Szegeggye, 2005. VI. 8., HG - Filkeháza: Bisó-part, 1999. V. 28., HG - Füzér: Dra86
