Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Cerambycinae - Hőscincérformák

alja, 2005. VI. 21., HG - Putnok, KD - Sárospatak: Bornemisza-forrás, 2003. VI. 3., 2003. VI. 13., 2003. VI. 23., HG; Erkel Ferenc u., fatároló, 2012. VII. 3., HG - Sátoraljaújhely: Magas-hegy, Sípályák, bükk farakáson, 2013. IV. 30., HG, HS; Tatárka, tölgy farakáson, 2013. V. 6., HG, HS - Telkibánya: Hemzső-rét, 2010. VII. 15., HG.

Plagionotus detritus (Linnaeus, 1758) - sárgafarú darázscincér

(+Ábra a 15. táblán, lent)

Európában és Kis-Ázsiában elterjedt faj. Életmódja az előző, rokon fajéhoz szint mindenben hasonló, legtöbbször a bársonyos darázscincérrel együtt találkozhatunk vele is. Lárváinak élettereként a tölgy vastag kérgének anyaga is számításba jön, sok esetben ebben történik a bábozódás is. A megyében rokonánál ritkábbnak tartjuk.

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Cserépfalu: Kis-Piliske, (DU61). - (Hegyessy és Kovács 1998): Füzér: Nyírjes, (EU37) - Nagyhuta: Határ-völgy, (EU36); Kőkapu, (EU36)- Regéc: Nagy Péter-mennykő, (EU26) - Sárospatak: Kis-Szava-hegy, (EU46) - Sátoraljaújhely, (EU46); Kis-Nyugodó, (EU46); Sátor-hegy, (EU45) - Telkibánya, (EU27) - Tolcs- va, (EU34). - (Kovács és Hegyessy 1999): Égerszög: Foglalás, (DU66) - Jósvafő: Fertős- tető, (DU67). - (Kovács et al. 2000): Edelény: Kakas-kő, (DU75).

Újabb adatok: Garadna, 1993. V. 20., GA - Kisgyőr, 1992. VI. 19., GA — Miskolc: Miskolctapolca, 1968. VI. 7., (A), 1986. V. 14., 1987. VI. 6., 1987. VI. 9., GA, 1987. VI. 10., ÉE - Nagyhuta: Kétágú-völgy, 2003. VI. 27., HG - Nyíri: Bózsva-völgy, a Senyő-völgy bejáratánál, farakáson, 2013. V. 10., HG, HS, 2013. VI. 21., HG, NL, NT, SzB - Sárospatak: Bornemisza-forrás, 2003. VI. 13., 2003. VI. 23., HG; Erkel Ferenc u., fatároló, 2012. VII. 3., HG - Sátoraljaújhely: Rudabányácska, Borz-hegy, 2003. VII. 21., HG; Tatárka, tölgy farakáson, 2013. V. 6., HG, HS.

Plagionotus floralis (Pallas, 1773) - lucerna-darázscincér

Pontomediterrán elterjedésű faj, Magyarországon az Alföldön és a dombvidékeken gyakoribb, mint a hegységekben. Ennek magyarázata, hogy lárvája az évelő lucerna (Medicago sativa) gyökerében fejlődik, így helyenként mezőgazdasági kártevőnek számít. Az imágók a júniusi napsütésben főleg fehér virágokon táplálkoznak.

Irodalom: (Kovács 1994): Hejőbába, (DU90). - (Merkl et al. 1996): Kisgyőr, (DU71) - Miskolc, (DU82). - (Hegyessy és Kovács 1998): Bodrogkeresztúr: vasútállomás, (EU23)- Sárospatak, (EU45) - Sátoraljaújhely: Boglyoska, (EU45). - (Hegyessy 2007): Sajó- hídvég: Hernád, bal part, (DU91) - Szentistvánbaksa: Baksa-halom, (EU03). - (Hegyessy 2008): Bodroghalom: Medvetanya, (EU55) - Karcsa: Becsked, (EU55) - Karos: Eperjes- szög, (EU55) - Sárazsadány: Török-ér, (EU34) - Zalkod: Palocsa, (EU33).

Újabb adatok: Bekecs: Kis-hegy, 2009. VI. 16., HG, HS - Csobaj: Tisza gátja, 2008. VI. 11., HG - Gönc: Banga-rét, 2003. VI. 25., HG - Kesznyéten: Abony, 1995. VI. 21., HG - Legyesbénye: Fuló-hegy, 2009. VI. 16., HG, HS - Mezőzombor: Harcsa-tető, 2008. VI. 27., HG - Miskolc, KD - Oszlár: Tisza-ártér, 1963. VI. 12., TS - Putnok, KD - Sátoraljaújhely: Boglyoska, 1999. VI. 27., PG, 2007. VI. 20., HG, MJ; Hegyalja u„ 2012. VI. 23., HG - Tállya: Patócs-hegy, 2013. VI. 14., HG, HS, PA - Tiszalúc: Holt-Tisza, 1995. VI. 21., HG - Tiszaújváros: Kocsordos, 1995. VI. 21., HG, HS.

82