Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Cerambycinae - Hőscincérformák

SzCs - Kisgyőr: Ásottfa-tető, 1997. VI. 12-13., GyP - Sátoraljaújhely: Májuskút, szőlő,

1999. VI. 18., fcs., HG - Tállya: Patócs-hegy, 2013. VI. 14., HG, HS, PA.

Callidium aeneum (DeGeer, 1775) [= Callidostola aenea (DeGeer, 1775)]- zöld korongcincér

Európában és Szibériában elterjedt faj, amely hazai fenyveseinkben is tenyészik. Leginkább nyugati tájainkon gyakori, de az Északi-középhegységben és az Alföldön is előkerült, ahol kiterjedt erdeifenyő ültetvények vannak. A lárva a frissen elhalt fenyő kérge alatt jellegzetes, éles peremű, durva szálú rágásáról ismerhető meg, aminek közepén végül egy udvarszerűen összefüggő lapos részt alakít ki. Ezen belül mélyebben a farészbe rágja magát a lárva, majd megfordul és úgy bábozódik be a rágcsálókkal eltömött kamrában. Innen rágja ki magát a szinte hártya vékony fakérgen keresztül tavasszal. Az imágók kidőlt törzseken vagy farakásokon láthatók nyár közepéig.

Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Füzér: Nagy-Milic, (EU38).

Újabb adat: Garadna: Bakó, 2003. IV. 2-23., vörösfenyőből kelt, GA.

Callidium violaceum (Linnaeus, 1758) - kék korongcincér

A mérsékelt övi Eurázsiában és Észak-Amerikában egyaránt elterjedt faj. Főleg a lucfenyő törzseiben, ágaiban rágnak lárvái, ezért hazánkban inkább hegyvidékeinken terjedt el. Ugyanakkor az épületfákkal mindenhová elszállítják, így gyakran láthatók kora tavasztól megjelenő imágói településeken is. Lárvái a kérges fenyő faanyagban, közvetlenül a kéreg alatt élnek, ha ez elfogy, életterük megszűnik. Rágásképük hasonlít a zöld korongcincérére. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Jávorkút, (DU62); Lillafüred, (DU72).- (Hegyessy és Kovács 1998): Abaújszántó: Aranyos-völgy, (EU14) - Füzér: Nagy- Milic, (EU38) - Háromhuta: Istvánkút, (EU26); Óhuta, (EU25) - Hercegkút: Petőfi u., (EU35) - Hollóháza, (EU37) - Regéc: Hosszú-kő, (EU26); Nagy Péter-menny- kő, (EU26) - Sárospatak, (EU45) - Sátoraljaújhely, (EU46); Arany J. u„ (EU46); Bútorgyár sportpályája, (EU46); Dózsa Gy. u., (EU46); Keresztény Ált. Iskola tornaterme, (EU46) - Telkibánya, (EU27). - (Kovács és Hegyessy 1999): Szögliget: Csemetekert, (DU77). - (Kovács és Hegyessy 2003): Pácin: Mágócsi-kastély (EU65).

Újabb adatok: Aggtelek: belterület, 2007. V. 20., HA; Szelcepuszta, vadászkastély, 2013. VI. 21., HG, NL, NT, SzB - Hejőbába, 1964. V. 20., TS - Hernádpetri: Liget-forrás, 2004. IV. 19-V. 9., lucból kelt, GA - Miskolc, 1963. V. 8., Rel; Avas, 1986. V. 16., ÉE; Garadna, 1974. VII. 30., Rol; Görömböly, 1988. VI., ÉE; Miskolctapolca, 1983. V. 5., GyI, 1991. V. 25., ÉE - Sátoraljaújhely: Esze Tamás u„ 1999. V. 11., GI.

Callimellum angulatum (Schrank, 1789) - zöld tölgyescincér (+Ábra a 12. táblán, lent) Pontomediterrán elterjedésű faj. Magyarországon a hegy- és dombvidékek tölgyeseiben él. Lárvája főleg tölgyfajok elhalt, száraz ágaiban, vékonyabb törzseiben él. A farészben rág, ott is bábozódik. Imágó alakban telel át. A májusban rajzó bogarak virágzó fákon, cserjéken tartózkodnak, feltűnő színük ellenére csak akkor kerülnek szemünk elé, ha keressük őket.

Irodalom: (Kovács 1994): Dédestapolcsány: Dédes, (DU63). - (Merkl et al. 1996): Miskolc: Csanyikvölgy, (DU73); Forrás-völgy, (DU73); Garadna-völgy, (DU62); Hámoritó, (DU72). - (Hegyessy és Kovács 1998): Füzérradvány, (EU37) - Háromhuta: Istvánkút, (EU26); Sólyom-kő-tető, (EU26) - Makkoshotyka: Hotyka-patak völgye, (EU35)

67