Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lepturinae - Virágcincérformák

Pótova-hát, 1994. V. 7., HG - Pusztafalu: Kertek alja, 2005. V. 25., 2005. VI. 21., HG - Sátoraljaújhely: Gejzír-domb, 2002. VII. 1., HG; Némahegy, 2005. IV. 17., PG - Tállya: Patócs-hegy, 2013. V. 29., HG, HS, 2013. VI. 14., HG - Tokaj: Nagy-Kócsag, 2011. V. 31., 2011. VI. 22., HG.

Leptura aethiops (Poda, 1761) - szerecsencincér

Európa és Szibéria nagy területein elterjedt faj, amely Magyarországon csak a csapadékosabb középhegységek völgyeiben és az alföldi láperdős vidékeken tenyészik. A lárva tápnövénye leginkább az éger korhadó tuskója, ága, de a szakirodalmak a nyír és tölgy faanyagát is említik. Az imágók júniustól látogatják az erdőszéli ernyősök virágzatát vagy a szederbokrok virágait.

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Bükkzsérc: Hosszú-völgy, (DU61). - (Hegyessy és Kovács 1998): Háromhuta: Istvánkút, (EU26) - Kishuta: Som-hegy, (EU36) - Nagyhuta: Kőkapu, (EU36); Rostalló, (EU36) - Pálháza, (EU36) - Regéc: Gyertyánkúti-rét, (EU26); Ördög-völgy, (EU36); Vajda-völgy, (EU26) - Sárospatak: Bornemisza-forrás, (EU46) - Sátoraljaújhely: Szénégető-völgy, (EU46) - Telkibánya (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26); Ósva-völgy, (EU26). - (Kovács és Hegyessy 1999): Jósvafő: Haragistya, (DU67); Tohonya-bérc, (DU67) - Szin: Szelcepuszta, (DU77) - Szögliget: Ménes-völgy, Ménes-tó és Csemetekert közt, (DU77). - (Kovács és Hegyessy 2003): Sátoraljaújhely: Kacsató, (EU45). - (Hegyessy 2008): Révleányvár: Pap-erdő, (EU75).

Újabb adatok: Bózsva: Hidegkúti-rétek, 2013. VI. 12., HG, HS - Háromhuta: Flórika- forrás, 2002. VI. 5„ HG - Jósvafő, 1986. VI. 27., PD - Királd, StR - Miskolc: Garadna- völgy, 1958. VII., Vál.

Leptura annularis (Fabricius, 1801) [= L. arcuata Panzer, 1793, = L. mimica Bates, 1884]- völgycincér

Közép- és Észak Európától Szibérián át a Távol-Keletig és Japánig elterjedt faj. A fenyves tajga zónában élő lombos fák: éger-, fűz-, nyár- és nyírfajok, illetve valószínűleg fenyőfélék korhadó tuskóiban is fejlődnek a lárvái. Első hazai adatai a Zempléni-hegységből származnak, később még hazánk néhány távolabbi pontján is előkerült. Leginkább a páradús, nedves patakvölgyek lakója. Imágói cserjék és lágyszárúak virágait látogatják június hónapban. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Telkibánya, (EU27); Gönci-patak völgye, (EU26).- (Kovács és Hegyessy 1999): Szögliget: Ménes-völgy, Ménes-tó és Csemetekert közt, (DU77).

Leptura aurulenta (Fabricius, 1792) - sárgaszőrű szalagoscincér

(+Ábra az 5. táblán, fent)

A Palearktikum délnyugati részein elterjedt, hazánkban a tölgyes és bükkös erdők jellegzetesen hegységi és dombvidéki lakója. Az Észak-Alföldön nem került elő. A lárvák lombosfák elhalt törzseiben és tuskóiban, a kissé korhadó, még legtöbbször kéreggel borított farészben rágnak, ott is bábozódnak. Az imágók nyáron jelennek meg, legtöbbször farakásokon láthatók, de gyakran virágzó cserjéken, fákon vagy szederféléken is megpillanthatok. A hím színezete jelentősen eltér a nősténytől: karcsúbb teste jóval sötétebb annál, lábai is feketések.

Irodalom: (Merkl et al 1996): Bükkszentkereszt, (DU72) - Miskolc: Fekete-sár, (DU62); Garadna-völgy, (DU62); Jávorkút, (DU62); Lillafüred, (DU72); Lusta-völgy, (DU62);

42