Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

Az adatok értékelése, természetvédelmi vonatkozások

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE, TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK

A megye egyes kistájainak kutatása nem egyenletes. Egyes részek jobban, mások alig ku- tatottak. Általában a síksági és dombvidéki területekről származnak kisebb számú adatok, bár ez a cincérek esetében pl. az elég alaposan kutatott Bodrogközben az élőhelyek részben vízjárásos jellege miatt nem is érheti el a sokkal alkalmasabb, változatosabb hegyvidéki tájakét. Utóbbi, a Bodrogköz faunája hazánk más alföldi tájaihoz hasonlítva mégis gazdag: 87 cincérfajjal büszkélkedhet.

A hegységek jóval változatosabbak, így az Aggteleki Nemzeti Park területén (Kovács és Hegyessy 1999) 107 cincérfaj (jelen közleményben már 118 faj), a Bükki Nemzeti Park megyénkbe eső részében (Merkl et al. 1996) 116 faj (a teljes BNP területéről 135 fajt sorol a hevesi részekkel együtt), a Zempléni-hegységben (Hegyessy és Kovács 1998) 157 cincérfaj volt ismeretes. Ezek az eredmények az elmúlt években szintén nem arányosan gyarapodtak. A már jobban ismert vidékeken nehezebb volt újabb fajokat találni, az eddig nem vizsgáltaknál egy-egy mintavétel is hozhatott viszonylagosan jelentős gyarapodást. Jelen közleményben a Bükk borsodi tájairól 133 cincérfaj ismert, a Zemplénihegységből pedig 164 féle cincér. Ugyancsak most összesíthetjük a Cserehát, a Putnoki- dombság és a Rudabányai-hegység tájait magában foglaló Sajó és Hernád közti dombvidék cincérfaunáját. Eddig 110 faj előfordulásáról tudunk, ami máris közelébe ért a vele határos, kisebb területű Aggteleki NP fajszámának. Az elmúlt évtizedben éppen e kevéssé feltárt vidékekről igyekeztünk információkat gyűjteni, hogy ne a kutatatlanságot kelljen az évszázadnyi adatsorral összehasonlítanunk. Ez a munka jelen korunkban is tart, várhatóan évtizedeken keresztül végezhető még, hogy elmondhassuk: feltérképeztük már vidékünket. A múzeumi faunisztikai vizsgálatoknak természetesen nem csak az itt bemutatott cincérek elterjedésének a megismerése a célja, ez csupán a legkönnyebben feldolgozható részét mutatja az átfogó rovartani kutatásoknak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéről korábban 29 védett cincérfaj volt ismert, 2012-től bővült a törvény által védettek listája, így jelenlegi számuk már 37. Ezek az alábbiak: nagy daliáscincér (Acanthocinus aedilis /L., 1758/), diófacincér (Aegosoma scabricorne /Scopoli, 1763/), magyar zsályacincér (Agapanthiola leucaspis /Stevens, 1817/), pézsma- cincér (Aromia moschata /L., 1758/), hosszúcsápú szalmacincér (Calamobius filum /Rossi, 1790/), sarlófűcincér (Cardoria scutellata /F., 1792/), barna gyalogcincér (Cari- natodorcadion fulvum /Scopoli, 1763/), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L., 1758), zömök hőscincér (Cerambyx miles Bonelli, 1823), kis hőscincér (Cerambyx scopolii Füsslin, 1775), molyhos hőscincér (Cerambyx welensii Küster, 1846), tölgy-darázscincér (Clytus tropicus IPanzer, 1794/), imolacincér (Cortodera holosericea /F., 1801/), keskeny tölgy133