Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
Barvenyka-hegy, (DU97). - (Kovács et al. 2000): Jósvafő: Mély-völgy, (DU66); Tohonyavölgy, (DU67) - Sárospatak: Megyer-hegy, (EU45) - Szemere: Kánás, (EU06). Újabb adatok: Bózsva: Kis-Szár-hegy, 2013. V. 10., HG, HS - Erdőbénye: Pimpós, 2004. VI. 15., HG - Háromhuta: Istvánkút, 1983. V., OI - Kelemér, 1993. V. 27., fcs., GyP- Miskolc: Miskolctapolca, 1983. V. 5., GyI, KL, 1984. V, 1988. V. 7., 1988. V. 22., ÉE - Tállya: Patócs-hegy, 2011. V. 12., HG - Tárd: Tardi-patak, 1958. VI. 6., TS. Saperda punctata (Linnaeus, 1767) - pettyes szilcincér Pontomediterrán elterjedési! faj, Magyarországon az Alföldön és a hegyvidéken is előfordul, de ritka. Lárvájának tápnövényei a szilfák (Ulmus spp.), amiknek elhalt, vastag törzseiben él. A pondró a fára erősen rögzült kéreg alatt rág, majd bábozódni a fatestbe megy. Az is gyakran előfordul, hogy a bábozódás a kéreg alatt, vagy vastag háncs esetén a kéregben történik. Az imágók nyár elején rajzanak, a szilfák körül alkonyatkor repülnek. 2012-től védett faj. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Sátoraljaújhely: Szár-hegy, (EU46). Saperda scalaris (Linnaeus, 1758) - létracincér (+Ábra a hátsó borítón, lent) Az egész Palearktikumban elterjedt faj, hazánkban főleg a hegy- és dombvidéken gyakori, az Alföldön ritkábbnak számít. Lárvája nagyon sokféle lombos fafajban megél, leggyakrabban a vadcseresznyét, almát, fűzféléket, égert, diót és tölgyet találtuk lárvái által rágottnak. A pondró a beteg, de még sokszor részben élő fák, törzsén vagy ágaiban él, az elhalt kéreg alatt táplálkozik, majd bábozódni a farészbe rágja magát. Ennek képe nagyon hasonlít a többi holt fában fejlődő Saperda-faj fejlődési módjára. Ez a többinél jóval gyakoribb bogár azonban bábozódhat a kéreg alatt vagy a vastag kéregben is. Az imágók főleg estiek, de hegyvidéken nappal is repülnek a májusi és júniusi időszakban. Olykor farakásokon is láthatók ilyenkor. 2012-től védett faj. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Cserépfalu: Hór-völgy, (DU61) - Kisgyőr, (DU71). - (Kovács és Hegyessy 1997): Kissikátor: Macskástanya, (DU33). - (Hegyessy és Kovács 1998): Mogyoróska: Regéci várrom, (EU25) - Nagyhuta: Kőkapu, (EU36) - Regéc: Gyertyánkúti-rét, (EU26); Nagy Péter-mennykő, (EU26) - Sátoraljaújhely, (EU46); Lőtér, (EU46); Magas-hegy, (EU46); Szénégető-völgy, (EU46) - Telkibánya, (EU27); Göncipatak völgye, (EU26); Ósva-völgy, (EU26). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Haragistya út, (DU67) - Jósvafő: Karsztkutató, (DU67) - Szin: Őzes-bérc, (DU77) - Szögliget: Ménes-völgy, (DU77); Ménes-völgy, Lizina-forrás, (DU77). - (Kovács és Hegyessy 2003): Sátoraljaújhely: Kacsa-tó, (EU45). Újabb adatok: Füzér: Piszkés-tető, 2001. V. 16., PG - Füzérradvány: Arborétum, 2004. V. 3., (2004. IV. 23.), éger tuskóból kelt, HG - Garadna: Kossuth u., 2004. V. 19., GA- Miskolc: Avas, 1980. VI. 18., GyI - Nagyhuta: Kétágú-völgy, 2003. VI. 27., HG - Telkibánya: Ósva-völgy, 2011. VI. 24., HG, Ósva-völgy, Kutyaszorító, 2012. V. 10., HG, KA, NT. Saperda similis (Laicharting, 1784) [= Anaerea similis (Laicharting, 1784)]- kecskefűzcincér Európában és Szibériában elterjedt faj. Hazánkban a hegy-és dombvidék ritkán látható állata. Lárvája a kecskefűz (Salix caprea) vékonyabb ágaiban él, a kis nyárfacincérhez (S. populnea) hasonló életmódot folytat. A fejlődés helyét az élő ágon kisebb-nagyobb duzzanat jelzi. A kikelt imágók a lombok közt tartózkodnak júniusban és júliusban. Na128
