Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A borsod-abaúj-zemplén megyei cincérek kutatása
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI CINCÉREK KUTATÁSA Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén nagyon változatos természeti tájak találhatók. Az Alföld száraz, homokos, agyagos és szikes talajú gyepjeitől, az árterek ligeterdőin át a hegységperemek meleg, száraz sztyeppjein keresztül a középhegységi tölgyesek és bükkösök szinte minden átmenetét megtalálhatjuk. A hegységek északi részei már a Magyar- országon általánosan jellemző pannóniai flóratartomány ( Pannonicum) helyett a kárpáti flóratartomány (Carpathicum) részének számítanak. Nem véletlen, hogy ebben a megyében alapították először két hegyvidéki nemzeti parkunkat. A Bükki Nemzeti Park a szomszédos Heves megyébe is átnyúlik, az Aggteleki Nemzeti Park mesterséges határa pedig a szlovák államhatár. Az általunk vizsgált bogarak természetesen nem foglalkoznak az emberi közigazgatás határaival, ám mi mégis ezen határok szerint különválasztva dolgoztuk fel adataikat. Célunk, hogy e változatos terület eddig ismert értékeinek egy jelentős részéről, a számos védett (három a Natura 2000 listán szereplő, európai szinten is fontosnak tartott) fajt is magában foglaló cincérfélékről (Coleoptern: Cerambycidae) adjuk közzé az összegyűlt ismereteinket. A legkorábbról származó lelőhely-adatokat, a zempléni cincérkutatás kezdeteinek szak- irodalmi feldolgozását az 1875-ös kezdetektől a 20. század végéig Hegyessy és Kovács (1998) már elvégezte. A Bükk (amelynek csak egy része borsodi) és az Aggteleki- Karszt faunája szintén áttekintette a korábbi időszakokat (Merkl et al. 1996, Kovács és Hegyessy 1999). Ezeket a megjelenés időrendjében felsoroljuk a már egységesített földrajzinevek betűrendes sorrendjében. A már addig feldolgozott szakirodalmak (Bíró 1883, Chyzer 1885, Csíki 1903-1905, 1942, Hegyessy 1997, Kaszab 1971, Kovács és Hegyessy 1991,1992, Kuthy 1896, Mocsáry 1875, RÁcz 1972, Siroki 1964, Szerényi 1983) adatait külön nem részletezzük, hiszen ezek részei a fenti tájegységeket összefoglaló munkáknak. A közelmúlt éveiben néhány abaúji, borsodi és zempléni terület, így a Bodrogköz és Szerencs környékének összefoglalója illetve szórványadatként más tájak adataival együtt további kistájak addig feltárt adatai is megjelenhettek (Kovács et al. 2000, Medvegy 2001, Hegyessy 2002a,b, Kovács és Hegyessy 2003, Hegyessy 2007, 2008, Kovács et al. 2009, 2010, Kovács és Németh 2010). Számos más tájegység, így a Tak- taköz, a Hernád-völgy és a Cserehát valamint a Zempléni-hegységben 1998-tól végzett újabb vizsgálatok eredményei viszont eddig feldolgozatlanok maradtak. Ezek sok, korábban ismeretlen élőhely kutatása által teljesebbé rajzolják a borsodi, abaúji és zempléni tájak cincérfaunájának térképét. 11
