Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
leveléről, 2002. VI. 4., PG - Sátoraljaújhely: Boglyoska, 2010. V. 21., HG - Szalonna: Rakaca-tó partja, 2007. VI. 7., HG - Tiszakeszi, 1935. VI. 20., WE - Tiszaújváros: Kocsor- dos, 1995. V. 24., HG, HS - Tokaj: Nagy-Kopasz, 1983. VI., OI. Opsilia molybdaena (Dalman, 1817) - fémkék dudvacincér Európa középső, nyugati és déli területein, valamint Észak-Afrikában az Atlasz-hegység mentén honos, de összes ismert élőhelye szigetszerű. Magyarországon sokáig csak egy- egy múzeumi példány bizonyította előfordulását, amíg az elmúlt évtizedben ki nem derült, hogy a Kisalföld egy tölgyes erdejének szegélyében az erdei gyöngyköles ( Lithospermum purpureocoeruleum) növényén él populációja. A lárva is ebben az érdeslevelű növényfajban fejlődik. Az imágók májusban és júniusban találhatók a virágok között. Több mint száz éves zempléni adata megújításra szorul: annál is inkább, mert a bizonyító példányok nincsenek meg a múzeumok gyűjteményében. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Sátoraljaújhely, (EU46) - Tolcsva, (EU34). Opsilia uncinata (Redtenbacher, 1842) - szeplőlapucincér Európa középső és délkeleti részén elterjedt faj. Hazánkban a középhegységekből és dombvidékekről ismert, de csak helyenként számít gyakoribbnak. Lárvájának tápnövénye az érdeslevelűek közé tartozó szeplőlapu (Cerinthe minor), aminek májusi virágzásakor azon a cincér imágóit is megtalálhatjuk. Megyénkben a közölt helyeken kívül a Zemplénihegységben és a Bodrogközben is él szeplőlapu állomány, ám azokon eddig ezt a cincért nem sikerült megtalálni. Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc: Hosszú-bérc, (DU62). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Ménes-völgy, (DU67) - Jósvafő: Szelce-völgy, (DU67) - Szögliget: Derenk, (DU77). - (Kovács et al. 2000): Jósvafő: Kuriszlán, (DU67). Újabb adatok: Miskolc, szeplőlapu virágzatáról, 1987. VI. 10., VGy, 1988. V. 13., PG. Pedestredorcadion pedestre (Poda, 1761) [= Dorcadion pedestre (Poda, 1761)]- kétsávos gyalogcincér (+Ábra a 27. táblán, fent) Közép-Európában elterjedt faj, legjelentősebb állománya a Kárpát-medencében él. Nálunk az alföldi területeken és a hegyvidékeken is jelentős populációi élnek. A lárvák kötött talajú agyagon, sziken és lazább szerkezetű homoktalajokban tenyésző fűcsomók gyökereivel táplálkoznak, a talajban tartózkodnak. A talajfelszín közelében bábozódnak ovális bölcsőben. Kora tavasztól nyár elejéig láthatók repülésre képtelen imágói, amint a talajon gyalogolnak. Irodalom: (Kovács 1994): Cserépfalu, (DU61) - Sály, (DU71) - Uppony, (DU54).- (Merkl et al. 1996): Dédestapolcsány: Dédesi-vár, (DU63). - (Hegyessy és Kovács 1998): Abaújszántó: Sátor-hegy, (EU14); Sötét-máj, (EU24) - Alsóregmec: Bózsva- part, (EU46) - Erdőbénye: Szokolya-tó, (EU24) - Felsőregmec: Mátyás-hegy, (EU47)- Füzér: Nagy-Milic, (EU38) - Füzérradvány, (EU37) - Gönc, (EU26) - Háromhuta: Istvánkút (EU26) - Hollóháza, (EU37) - Kovácsvágás: Tehénkosár, (EU36) - Mád, (EU23)- Monok: Kaptártanya, (EU03) - Olaszliszka: Kulcsár, (EU24) - (Regéc): Nagy Péter- mennykő, (EU26) - Sárospatak: Páncél-hegy, (EU45) - Sátoraljaújhely, (EU46); Boglyoska, (EU45); Esztáva, (EU45); Hármaskúti-völgy, (EU46); Hore-völgy, (EU46); Némahegy, (EU45); Sátor-hegy, (EU45); Várhegy, (EU45); Véradó Állomás, (EU46) - Sima, (EU25)- Telkibánya, (EU27); Patak-dűlő, (EU27) - Tolcsva, (EU34); Mandulás, (EU34); Várhegy 116
