Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
Mosonnai-erdő, (EU65) - Sátoraljaújhely: Kacsa-tó, (EU45). - (Hegyessy 2008): Dámóc: Mokcsa-rét, (EU75) - Karcsa: Tekerületi-dűlők, (EU55) - Lácacséke: Monyha-dűlő, (EU75); Pap-erdő, (EU75). Újabb adatok: Abaújvár: Disznó-gödör, 2003. VI. 25., HS, HG - Erdőhorváti: Agáros- tető, tölgy ágból kelt, (2013. I. 5), 2013. II. 1., HG - Garadna: Cserák, 2003. V. 11., GA; Kossuth u., 1992. V. 8„ 1992. VI. 28., GA - Háromhuta: Istvánkút, 2001. VI. 20., HG; Újhuta, Falu-rét, 2012. X. 27., HS, PG - Kovácsvágás: Tehénkosár, 2004. VII. 11., HG, 2011. V. 9., HG, NT, PA - Mád: Kakas-hegy, 2011. VI. 22., HG - Miskolc: Hámor, 1926. V. 22., SR; Miskolctapolca, 1990. VI. 3., 1991. I. 18., 1991. V. 25., ÉE - Pácin: Mosonnai-erdő, 2012. IV. 24., HG, PG - Sárospatak: Veres-haraszt, 1999. IV. 8., HG - Sátoraljaújhely: Boglyoska, 2006. VI. 11., HG; Gejzír-domb, 2002. VII. 1., 2002. VIII. 6., HG; Hegyalja u., szelídgesztenyén, 2013. VI. 9., 2013. VI. 15., HG; Long-erdő, Mocsolya, 2013. VI. 12., HG; Némahegy, 2005. IV. 17., PG; Sátor-hegy, 2011. V. 6., HG, HS - Szikszó, (A) - Szögliget, Szádvár, mogyoróból nevelve, 2010. VII. 16-2011. I., NT - Zádorfalva: Szuha-völgy, 1988. V. 2., (A). Monochamus galloprovincialis pistor (Germar, 1818) - foltos fenyvescincér A mediterrán cincérfaj Délkelet-Európában élő alfaja fordul elő hazánkban. Lárvái kéttűs fenyőkben: erdeifenyőben (Pinus sylvestris) és feketefenyőben (Pinus nigra) élnek, a vékony kérgű fiatal törzsek és vastagabb ágak kérge alatt kezdik életüket. Egy udvarszerű foltban táplálkoznak, durva, szálas rágcsálékot hagynak maguk után. Bábozódás előtt az udvarból kiindulva meredeken és viszonylag mélyen a fatestbe fúrják magukat, ahol átalakulásuk megtörténik. Szabályos, kerek lyukon keresztül hagyják el tápnövényüket. Imágói májustól szeptemberig legtöbbször fenyő farakásokon láthatók, de nappal az árnyékos oldalon rejtőznek, csak este válnak mozgékonnyá. A hímek csápja és első lábai jóval hosz- szabbak a gyűrűsen foltos csápú nőstényeknél, ahogy a többi fenyvescincér-fajnál is. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Sátoraljaújhely: Sátor-hegy, (EU45) - (Kovács 1998): Perecse: Szirákó-völgy, (DU97). Újabb adat: Sárospatak: Alsó-Vérmány, 2010. VIII. 23., HG. Monochamus sartor (Fabricius, 1787) - nagy fenyvescincér (+Ábra a címlapon) Európai bennszülött faj, ami északon a fenyves övben, délebbre a magas hegyvidéken elterjedt. Hazánkban több hegységből van egy-egy régi adata, de egyedül a Zempléni-hegység az, ahol többször és több példány is előkerült már. Lárvái leginkább a luc törzsének kérge alatt fejlődnek, nagy méretük miatt vastagabb törzseket választanak. Táplálkozásukat a kéreg alatt kezdik, de később hosszasan fúrnak a fatestben is. Emiatt a fenyő faanyag műszaki károsítójának számítanak, erdészeti, faipari szempontból károsak. Imágói több évnyi lárvális fejlődés után májustól augusztusig láthatók fenyő farakásokon, vagy napsütötte, elhalt törzseken. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Füzér: Nagy-Milic, Halyagos, (EU38). Újabb adatok: Nagyhuta: Kőkapu, 2007. VI. 17., SF, 2007. VI. 18., HG, MJ - Sátoraljaújhely: Jókai u., 2004. V. 18., GI - Telkibánya: Ósva-völgy, 2009. VII. 2., luc farakáson 6 db, HG, PA. 110
