Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák

Újabb adatok: Aggtelek: Szelcepuszta, 2008. VII. 1., 2013. VI. 20., HG, HS; Vörös-tó, 1996. VI. 22., OI - Alsózsolca: Kemelyi-erdő, 2002. V. 22., HG - Bodrogszegi: Cigányhegy, 2000. VII. 1., fcs., BS - Bódvalenke: Sas-patak, 1998. VI. 8., HG - Bózsva: Kis-Szár- hegy, 2013. V. 28., HG - Erdőbénye: Pimpós, 2004. VII. 22., HG; Várhegy, 2008. VI. 11., HG - Fony: Főnyi-rétek, 2002. V. 23., PG - Füzér: Oláh-rét, 2009. VII. 3., HG, HS, PA - Füzérkajata: Pap-rét-gazda, 2009. V. 11., HG - Garadna: Kossuth u., 1992. V. 8., 1992.

V. 31., 2004. VII. 21., fcs, GA - Háromhuta: Istvánkút, 2001. VI. 20., HG; Mlaka-rét, 2011.

VI. 12., SzVa; Nyírjes, 2001. VII. 10., HG; Soltész-hegy, 2001. VII. 10., HG - Komlóska: Hotyka-patak, 1999. VI. 7., HG - Kovácsvágás: Tehénkosár, 2004. VII. 11., HG - Miskolc: Martintelep, 1986. VII. 30., ÉE; Miskolctapolca, 1990. V. 17., ÉE - Nagyhuta: Kőkapu, 2007. VI. 18., HG - Regéc: Három-forrás-völgy, 1954. VI. 25., PJ; Puskás-patak, 2004. V. 26., éger ágból báb és imágó, HG; Tokári-fenyves, 1954. VII. 24., PJ - Sajógalgóc: Hársas-lapos, 2004. VII. 22., HG - Sátoraljaújhely: Boglyoska, 2006. VI. 11., HG; Gejzírdomb, (2002. I. 31.), 2002. III. 2., kocsánytalan tölgy ágból kelt, HG, 2002. VIII. 6., HG; Long-erdő, Mocsolya, 2013. VI. 12., HG; Némahegy, 2002. IX. 4., PG; Rudabányácska, Borz-hegy, 2003. VI. 13., HG; Szénégető-völgy, 2000. VII. 10., HG, MA — Tállya: Patócs- hegy, 2013. VI. 14., HG - Telkibánya: Cser-hegy, tető, 2011. VI. 24., HG; Ósva-völgy, 2008. V. 27., HG, PA, 2011. VI. 24., HG, KA, NT.

Leiopus punctulatus (Paykull, 1800) - feketemintás gesztcincér

Európa északi és középső részein elterjedt faj. Magyarországon az Alföldről és a hegységekből is ismerjük, de nagyon ritka. Lárvája a rezgőnyár (Populus tremula) elhalt ágainak barnán korhadó, kissé nedves kérge alatt fejlődik, szálas rágcsáléka egészen a gyűrű alakú bábbölcsőig jelzi életútját. Leginkább a ledőlt fák csúcsi részében lehet megtalálni. Az imágó is bizonyára a magas lombkoronában él. Májusban jelenik meg. Védett faj.

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Bükk. - (Hegyessy és Kovács 1998): Regéc: Kövespatak völgye, (EU26) - Sátoraljaújhely: Tarda-völgy, (EU46).

Menesia bipunctata (Zoubkoff, 1829) - kétpettyes kutyabengecincér

(+Ábra a 25. táblán, fent)

Közép-Európában elterjedt faj, hazánkban adatainak zöme a sík- és dombvidékekről származik, a hegységekben nem jellemző. Pedig tápnövénye, a kutyabenge (Frangula alnus) a patakvölgyekben is gyakori. A cserje vékony ágainak kérge alatt, majd a farészében rágnak a cincér lárvái. Az imágók májusban és júniusban a kutyabengék levelének fonákán ülnek, magasan a fejünk felett. A Zempléni-hegységből előkerült példányai a táj új, eddig ismeretlen fajának számítanak.

Irodalom: (Kovács és Hegyessy 1999): Szögliget: Ménes-tó, (DU77). - (Kovács et al. 2000): Lácacséke: Monyha-dűlő, (EU75). - (Kovács és Hegyessy 2003): Vajdácska: Kopaszló-sarok, (EU45), Mikola-dűlő, (EU45).

Újabb adat: Nyíri: Bózsva-völgy, kutyabenge levélzetéről, 2013. V. 28., HG.

Mesosa curculionoides (Linnaeus, 1761) - szemfoltos cincér (+ Ábra a 25. táblán, lent)

A Palearktikum nyugati részében elterjedt faj. Hazánkban az Alföldön és a hegyvidéken egyaránt előfordul, vegyes lombos erdőkben helyenként nem ritka. Tarka imágóit elég nehéz észrevenni, amikor faágak kérgén kapaszkodik, mert szinte beleolvad a háttérbe. Lárvái különféle lombos fák elhalt ágaiban élnek, talán legtöbbször hársakban és fűzfé108