Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák

sődobsza: Sándor-dűlő, (EU04); Szőlőhegy, (EU04) — Hernádkércs: Hernád-part, (EU04)- Mezőzombor: Mádi-patak, (EU13) - Tárcái: Pestere, (EU23). - (Hegyessy 2008): Bod- roghalom: Medvetanya, (EU55) - Györgytarló: Lúdhallgató, (EU44) - Karcsa: Tekerületi- dűlők, (EU55) - Kenézlő: Görbe-ér, (EU33) - Révleányvár: Motolla, (EU75) - Sárazsa- dány: Török-ér, (EU34) - Sárospatak: Déli-Bodrog-holtág, (EU44); Dorkótanya, (EU44)- Sátoraljaújhely: Berecki híd, (EU55) - Vajdácska: Nyergestanya, (EU44) - Zalkod: Palocsa, (EU33).

Újabb adatok: Abaújszántó: Kassi-szőlő, 2000. V. 16., 2000. V. 30., HG - Baskó: Magyar-rét, 2010. VI. 24., HG - Bekecs: Kis-hegy, 2009. V. 17., 2009. VI. 16., HG, HS; Nagyhegy, 2009. V. 17., HG, HS - Boldogkőváralja: Szerencs-patak, 2001. V. 30., HG - Borsod- szirák: Bódva-part, 2013. VI. 20., HG - Csobaj: Tisza gátja, 2008. VI. 11., HG - Edelény: Borsod, földvár, 2013. VI. 6., HG, HS - Encs: Gibárt, Felső-rét, 2013. V. 29., HG - Erdő- bénye: Várhegy, 2008. VI. 11., HG - Háromhuta: Újhuta, Ló-legelő, 2010. VI. 18., HG, SzZs - Legyesbénye: Fuló-hegy, 2009. V. 17., 2009. VI. 16., HG, HS - Mád: Becsek, 2006. VI. 9., HG, HS, 2008. V. 28., HG, PA; Kakas-hegy, 2011. VI. 22., HG, HS - Mezőzombor: Bika-rét, 2008. V. 28., HG, HS; Bogár-dűlő, 2009. V. 17., HG; Harcsa-tető, 2008. V. 28., HG- Nagykinizs: Szőlőhegy, 2003. V. 27., HG, HS - Prügy: Káva, 2008. V. 28., HG - Rátka: Koldu-patak, egykori fürdő, 2001. V. 30., HG - Regéc: Bálint-hegy, 2004. VI. 25., HG - Sárospatak: Dedei-dűlő, Török-éri-főcsatorna, 2012. VI. 2., HG, Gubás-tó, Alsó-határ, 2012. VI. 2., HG - Sátoraljaújhely: Esztáva, szőlő, 2004. VII. 5., HG - Szerencs: Taktaföldvár, 2008. V. 28., HG - Taktabáj: Kocsordos, 2008. VI. 11., HG - Taktaharkány: Tilalmas, Tak- ta gátja, 2008. VI. 11., HG - Taktakenéz: Csikor, nyárfás, 2008. VI. 11., HG - Taktaszada: Ökör-mező, 2008. VI. 11., HG - Tállya: Patócs-hegy, 2013. V. 15., HG, HS, PA, 2013.

V. 29., HG, HS, 2013. VI. 14., HG, HS, PA - Tárcái: Narancs, 2011. V. 31., HG - Tiszala- dány: Kis-Tisza, 2008. VI. 11., HG - Tiszaújváros: Kocsordos, 2006. VI. 22., HG - Tolcsva: Felső-kertek, műút széle, 2004. VI. 25., HG - Vizsoly: Hernád-part, 2002. V. 23., GA.

Cardoria scutellata (Fabricius, 1792) - sarlófűcincér

Délkelet-Európában elterjedt faj. Magyarországon néhány elszórt állománya ismert csupán, amit különleges életmódja magyaráz. Az elmúlt évtizedben derítette ki Kovács Tibor, a Mátra Múzeum kutatója, hogy a lárva az ernyősvirágzatúak közé tartozó sarlófű (Falcaria vulgáris) gyökerében fejlődik. A kétéves életű növényből a lárva rágásakor a felszínen már szinte semmi nem látszik. Az imágók kora tavasszal, márciustól május elejéig rajzanak, melegebb délutánonként fürgén repülnek. A talajon és növényeken egyaránt szoktak tartózkodni, de virágokat nem látogatnak. Szürkésbarna színük jól elrejti őket. Élőhelyük bolygatott gyepek, parlagok közül kerül ki. Védett faj.

Irodalom: (Vángel 1906): Putnok, (DU54). - (Hegyessy és Kovács 1998): Sátoraljaújhely: Várhegy, (EU45).

Újabb adat: Mezőzombor: Disznókő, 2010. V. 4., HG, HS.

Carinatodorcadion aethiops (Scopoli, 1763) [= Dorcadion aethiops (Scopoli, 1763)]- fekete gyalogcincér

Közép- és Délkelet-Európában elterjedt faj, elterjedésének központja hazánk alföldi területe. Szárnyatlan imágói kora tavasztól akár nyár közepéig is gyalogolhatnak, miközben fűfélék és más réti növények leveleit rágják. Lárvái a fűfélék gyökereit fogyasztják, eközben körülöttük a talajban fúrják magukat. Rendszerint ősszel alakulnak bogárrá ta101