Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - A Háború Lenyomata Bíró Lajos Szépirodalmi Munkásságában

I 569

A HÁBORÚ LENYOMATA BÍRÓ LAJOS SZÉPIRODALMI MUNKÁSSÁGÁBAN

„Egy kötelesség van, [...] hogy életben maradjon az ember" (Biró Lajos)

Kötetzáró tanulmányúink „a teljesen elfelejtett Biró Lajos"1 Széchenyi Ágnes által megrajzolt pályaképének2 3 egy kitöltetlen fejezetét, az első világháború időszakát mutatja be, nagy hangsúlyt fektetve a szerző 1914 és 1918 között keletkezett szépirodalmi műveire. Biró Lajos az első világháború egyik legtermékenyebb szerzője volt. Négy regény: A mélység lakói (1917), A Gálszécsy család (1917), Don Juan három éjszakája (1917), A Molitor- ház (1918), egy színdarab: Hotel Imperial (1917) és több tucat novella őrzi életművében a háború lenyomatát. A háború alatt született nagyepikai művei egytől-egyig a háborút tematizálják, s bár ezen időszak alatt Bírónak két új novelláskötete is megjelent: Lilla (1917), Sárgarigó. A fehér terraszok és más elbeszélések (1918), ezen elbeszélései nem mind a háborút választották témájukul. A novelláskötetek, mint szerkesztett egészek közül a Sárgarigó. A fehér terraszok reflektál legerősebben a háborúra: a kötet tíz novellája közül csupán három, a Leonidász, a Rátóti és A halálraítélt három éjszakája címűek nem tartalmaznak semmilyen utalást a világháborúra. Bírónak még két novelláskötete látott napvilágot a háború időszakában, ezek azonban már második kiadások voltak, s míg a Budapestiek (1917.; 2. kiadás), nem is tartalmaz háborús novellát, addig a Marie és más asz- szonyok (1918.; 2. kiadás) című, először 1910-ben megjelentetett kötetben elhelyezett A temesvári asszony címet viselő elbeszélésnek nem egyszerűen katonatisztek a hősei, de a szövegben mozgósításról is szó esik.

Biró kisebb és nagyobb lélegzetű szépirodalmi alkotásaiból olyasfajta történelemszemlélet bontakozik ki, ahol a szerző a fókuszba inkább a kisemberek sorsát helyezi. Ez alól kivételt talán csupán a Negyedórával éjfél előtt3 című novella képez, melyben a két miniszterelnök párbeszéde a hatalmi mechanizmusok működésének paródiájaként olvasható. Biró a világháborút tematizáló művei a hátországban játszódnak, a front csupán A skarlát-kutya és A fehér terraszok című novellákban jelenik meg, mint helyszín, a hadifogság pedig A Haparanda címet viselő elbeszélésben.

1 Széchenyi Ágnes Magyar író a film világpiacán. Biró Lajos (1880-1948) in: uő Pályaképek. Művelődéstörténeti metszetek a 20. századból. Bp., Corvina EKF Líceum Kiadó, 2015, 63.

2 Uo. 63-157.

3 Bíró Lajos Negyed órával éjfél előtt, Új Idők 1916. aug. 6.