Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Szerb Front 1915
472 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSlTÁSAI gúan azt állítják, hogy a visszavonuló, lerongyolt szerb hadsereget csak a kétségbeesett tisztikar halálos terrorizmusa tartja össze. Roda Roda és Farkas Lajos közhuszár,372 Pester Lloyd M. 1916. március 5.1-5., Világ 1916. március 5. 7-12., Az Érdekes Újság 1916. június 11. Csacsakban elváltam Roda Rodától.373 Hat hete jöttünk ekkor már előre a Kövess-hadsereggel, ezalatt az idő alatt úgyszólván éjjel-nappal együtt voltam vele és ezalatt az idő alatt nem volt egy másodpercem, amikor ne örültem volna neki, hogy automobilon és gyalog, kocsin és lóháton vele gázolok előre ebben a szomorú, ebben a sáros Szerbiában. Találékony volt és fáradhatatlan, bátor és mindig jókedvű, ötletes, szeretetreméltó és igénytelen: országúton, ha megakadtunk, nyomorult viskóban, ha szállást kaptunk, társnak és bajtársnak tökéletes. Mindennek a tetejébe kitűnő lovas és a lóra vonatkozó minden tudománynak a tudora, ami az itt következő történetben nem mellékes. Gyerekkorától kezdve passzionátus lovas; nyolc évig aktív lovas tiszt volt; két évet még a mi hadseregünk lovas tanárképző iskolájában (a joggal nagyra becsült Reitlehrerinstitutban) töltött el: újra meg újra megirigyeltem, amikor a legkonokabb, és legrosszabbul szoktatott lovat rábírta, hogy ne a saját akarata szerint cselekedjék, hanem az ő akarata szerint. Néha pár perc alatt felfedezte, hogy a hírhedt rossz lónak semmi egyéb baja nincs, csak az, hogy rossz lovasa volt, aki kegyetlen zablarángatással és egyéb oktalanságokkal gyötörte volt a lovat. Máskor úgy nevelte az alája került állatot, mint ahogyan kis gyereket szokás. Egyik lova például ijedezett, fújt és horkolt, amikor az országúton egy ló kadávert meglátott és semmi módon [a lóhoz hasonlító], de ismeretlen és félelmes valami mellett elhaladni nem akart. Roda Roda ekkor legnagyobb meglepetésemre emelt, de nyugodt, oktató és biztató hangon, hangosan, de tagoltan így szólt a lovához:- Das-ist-ein totes-Pferd.374 Mi van rajta? Das ist ein totes Pferd. Nem bánt, nem harap, semmi rosszat nem tesz, mit kell ettől félni. Das-ist- ein totes-Pferd. - A ló előbb fújt, horkolt és ijedezett, azután engedett a lovasa szorításának, hallotta a biztató, nyugodt és felvilágosító hangot, fújt még egy kicsit, azután reszkető lábbal, de nyugodtan megállóit esett bajtársa teteme előtt. Az ismeretlen és félelmes valami nem harapta meg; 372 A haldokló ország című kötetben Intermezzo címmel jelent meg. 373 Alexander Roda Roda (1872-1945) osztrák író, újságíró, a Neue Freie Presse haditudósítója 374 Döglött ló ez. (német)
