Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
OROSZ FRONT 1914-1915 I 289 a miénk simább, elnézőbb, engedékenyebb. De mindkettőnek az a vezető elve, hogy a lakosság, amennyire lehet, kormányozza önmagát. A hadsereg, ha csak lehet, nem nyúl bele idegen jogrendszernek, idegen szokásoknak a szövevényébe és ezért egy-két lengyel város olyan önkormányzathoz jutott az idegen uralom alatt, amilyenről fejlett demokráciák is alig álmodnak. Az elvonult rendőrséget mindenütt polgárgárdák, vagy polgári milíciák pótolják; ha az ember valamelyik orosz-lengyel városban szokatlan színű karszalaggal ellátott urat pillant meg, akkor az az úr nyilván rendőri tevékenységet lát most el; a polgárgárda vagy polgári milícia csakugyan szorgalmasan utána is jár a szintén szorgalmasan működő tolvajoknak és sokszor el is fogja őket. A városok egyéb ügyeit polgári bizottságok intézik; Lodznak nemcsak egészségügyi, közjótékonysági és egyéb ilyen bizottságai vannak, hanem van egy jogi bizottsága is, amely bírói hatalmat kapott, és amely ítéleteket hoz. Novoradomszk a pénzügyi balállapotán sietett segíteni és új adónemeket hozott be. A város adót vetett a sóra, ami nem valami különösen figyelemreméltó dolog, megérdemli azonban a felemlítést, hogy Novoradomszk megadóztatta a Passierscheineket135 is, amelyeket a város állít ki, de a katonai hatóság hagy jóvá. Minthogy Passierschein nélkül a városon kívül egy lépést nem lehet tenni, Novoradomszk nem fog ugyan meggazdagodni az új adónemből, de némi jövedelmet ezekben a szűk időkben mégis lát belőle. Hí Az ügyek egy része így átadódik a városoknak, és ha egyszer a város bizottságai megkezdték a munkájukat, a hadsereg már csak fellebbezési fórumképpen szerepel. De még mennyi mindenféle ügy van, amelyet a hadseregnek kell elintéznie. Például a megszállott területen a katonaköteles férfiak ezrei jámak-kelnek. Orosz törvény értelmében vagy szolgálni tartoznának, vagy legalábbis kötelesek volnának sorozóbizottság elé állni. Sőt, ami ennél több: ha magyar vagy osztrák alattvalók volnának, akkor is katonáskodniok kellene. Jogos és helyes dolog-e, hogy amikor Magyarország polgárai véreznek, a novoradomszki vagy piotrokovi ifjúság vidáman sétáljon a népes esti korzón? A megszállott vidék a maga adókötelezettségének egy részét lerójja ugyan beszállásolások és különféle szolgáltatások révén, de jogos-e, hogy olyan emberek, akiknek a háború talán szokatlanul nagy üzleti hasznot is hoz, minden adótól megszabaduljanak azért, mert Orosz-Lengyelországban egyelőre nincs állami szuverenitás? Továbbá: itt vannak a nagy orosz állami birtokok, azoknak a bérlői mostanában tartoznak bért fizetni, kinek fizessék ezt a bért? 135 belépési engedély (német)
