Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915

OROSZ FRONT 1914-1915 I 287

Nem érek rá. Nem beszélhetek vele. Sietnem kell.- Átadom - felelem sietve.

Elmegyek. Már mögöttem is vannak mind: a budapesti katonák a lengyelországi lövészárokban. Mi mindent akartam nekik mondani... Budapestről, Budapest nevében, a távoli Budapest helyett. És mi mindent szerettem volna róluk elmondani, mennyi hírt akartam róluk elhozni. Nem tudtam nekik mondani semmit. Nem hozok tőlük semmit. Hozom egy névtelen bakának a gyorsan elhadart, izgatott néhány szavát. Ezt a drága és ragyogó nagyvárost onnan az orosz-lengyelországi lövészárokból üdvözli egy vágyódó, szegény fia. És én semmi egyebet nem tehetek, minthogy - ahogyan megígértem - ezt a névtelen üdvözletei mély megindulással átadom Budapestnek.

Katonáék adminisztrálnak és igazságot szolgáltatnak, Pester Lloyd M.

1915. február 2.1-2., Az Érdekes Újság 1915. március 14. 22-23.

Az olvasó képzelje el, hogy a várost egyszerre elhagyja a rendőrség és a bíróság, valamennyi adóhivatalnok és valamennyi pénzügyőr, minden vasutas és minden postás, útkaparó, katona, kormányzó, kerületi főnök, néhol még a polgármester is, egyszóval mindenki, aki állami hatalmat, rendet, fegyelmet, jogviszonyokat jelentett. Megmaradnak a házak, megmaradnak a lakások, üzletek, gyárak, bankok, néhol az újságok, mozik és színházak is, de egyszerre eltűnt minden, ami abban a komplikált szövedékben, ami még Orosz-Lengyelországban is egy nagyobb város élete, állandóságot, jogoknak, vagyonnak és életnek biztosságát, kötéseknek szankcióját jelentette. A megszokás még véd egy ideig, a társadalmi rend épülete támaszték nélkül is megmarad egy-két napig, de ha holnap, holnapután se történik semmi, akkor itt az anarchia.

Eltelik egy nap; a város szorongó szívvel vár; eltelik még egy nap; a harmadik nap baj nélkül már nem múlnék el; de ekkor magyar huszárok, vagy német ulánusok tűnnek fel a város utcáin és nemsokára utánuk bevonulnak az osztrák-magyar vagy a német csapatok. Új úr. Új hatalom. Új rend. Hogyan viselkedik az új hatalom a várossal szemben és hogyan illeszkedik hozzá a város az új rendhez?

Orosz-Lengyelországnak azon a vidékein, ahol én jártam, oroszokat alig lehet találni. Aki orosz volt, az többnyire hivatalnok volt. Aki hivatalnok volt, az elment. A lakosság - lengyelek, zsidók és németek - itt maradt és vár. Novoradomszk, Pietrokov és Lodz táján, vannak helyek, amelyek három orosz visszavonulást láttak már, vagyis háromszor cseréltek gazdát, vagyis háromszor érezték a csontjuk velejéig a háború