Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
OROSZ FRONT 1914-1915 I 281 falu házainak a művészi felépítésében az ezred hidászszakaszának van a legfőbb érdeme. De hogyan jutott ez az ezred arra a gondolatra, hogy itt házakat építsen és a hidászszakasz munkáját igénybe vegye? Hogyan kezdődik a dolog? Kinek jutott először eszébe? Miért nem csinálta más ezred is? Az ember nemcsak szerszámkészítő, hanem fedélépítő állat is; miért nem épített magának más ezred is fedelet? Ami Hindenburg-nagyfaluban elragadó és megindító, amit öntudatlanul érez mindenki, aki róla lelkendezve beszél, az az, hogy a civilizációból kitaszított ember itt meglepően, váratlanul és páratlanul egyszerre elkezdett civilizációt játszani. A vérben, a sárban, a fagyban, az öldöklésben, a rombolásban, az otthontalanságban meleg kis játékotthont épített magának. Hogyan támadt az a gondolata, hogy jó lesz ezt tennie? Hogy csillogó szemmel fog róla majd beszélni egy egész hadsereg? Mi sugallta ezt a gondolatot? A Hindenburg neve? Az a forró vágy, hogy Hindenburg is legyen olyan büszke az ezredére, mint az ezrede őrá? * Minden ezred mellé egy történetírót kellene adni. A harminckettesek lövészárkában, Pester Lloyd M. 1915. január 28.1-3., Az Érdekes Újság 1915. február 28. 22-24. A harminckettesek128 kitűnő katonák. Nemrégen - beszélték nekem odafent - német gárdacsapatokkal harcoltak együtt az Augusztinov körül való harcokban. Itt történt, hogy az egyik gárdaezred előretörése megakadt valahol. Ekkor rohamra jöttek a harminckettesek és a harminckettesekkel együtt most azután ellenállhatatlan rohanásban ment előre a gárda is. Ugyanitt történt, hogy a rohammal elért orosz lövészárokba egyszerre ért egy gárdaezred és a budapesti ezred. Beugráltak a lövészárokba. Az oroszok már elmenekültek. Most csak ők voltak ott: a németek és a budapestiek. Találkoztak az elfoglalt lövészárokban és nagyon megörültek egymásnak. Mielőtt tovább indultak volna, előbb a bajtársi érzésnek és az egymás megbecsülésének forró fellobbanásában egymás felé fordultak. Kemény német kezek és kemény magyar kezek egymás felé nyúltak. A németek és a budapestiek boldogan szorongatták egymás kezét, gratuláltak egymásnak; ahol megértették egymást, ott néhány bajtársi szót váltottak; ahol nem értették egymást, ott némán szorongatták egymás kezét, 128 Mária Terézia által 1741-ben alapított 32. honvéd gyalogezred, amely az első világháború végéig a főváros háziezrede volt. Emléküket ma a budapesti Harminckettesek tere őrzi.
