Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - Bevezető (Varga Katalin)
BEVEZETŐ I 17 reflektált felesége leveleire, így indirekt módon valamit megtudhatunk az asszony és a család problémáiból, élethelyzetéből is. A sorok között való olvasásra kétszeresen is rákényszerülünk, egyrészt, mert Biró az ő leveleit érintő katonai cenzúra miatt általánosságokat ír vagy csak célozgat, másrészt mert Vészi Jolán háború alatt írott levelei - legalább ugyanannyi, mint amennyit ő kapott a férjétől - elvesztek, megsemmisültek, de az is lehet, hogy csak lappanganak. Biró feleségének írott leveleiben gyakran üzengetett apósának, szerencsénkre azonban néhány, Vészinek írott levele is megmaradt.21 A másik címzett tehát Vészi József - újságíró, lapszerkesztő, szabadelvű politikus, a rövid életű Fejérváry-, az úgynevezett darabontkormány sajtófőnöke -, 1913. október 14-től a Pester Lloyd főszerkesztője. Hosszú évek újságírói, szakmai munkássága kötötte össze őket Biróval, aki 1905 februárjától munkatársa, az év októberétől helyettes-, majd felelős szerkesztője lett Vészi lapjának, a Budapesti Naplónak, 1907-ben pedig cégvezetője a lapot kiadó, Vészi alapította Magyar Sajtóvállalatnak. 1907 végén családostul követte apósát Berlinbe, az önkéntes emigrációba, ahonnan Az Újság című lapot tudósította. Dolgozott a Vészi alapította, 1911. december 20. és 1912 júniusa között megjelent, rövid életű, német nyelvű Budapester Pressének is és végül haditudósítóként a Pester Lloydnak. A darabontkormányban való szerepvállalása miatt az ellenzéki körökben hazaárulónak tekintett Vészi közéleti megítélése az 1910-es évek elejére lassan helyreállt. 1913 októberében őt választották a nagy múltú, magas színvonalú, kormányközeli, reggel és este megjelenő, német nyelvű Pester Lloyd főszerkesztőjének. A háború elején tehát még egy éve sem irányította a lap munkáját. Ebben a hirtelen bonyolulttá váló, átláthatatlan politikai helyzetben biztonságra törekvő döntés volt részéről, hogy a németül anyanyelvi szinten tudó, hozzá családi szálon is kötődő vejét delegálta a lap tudósítójának.22 Biró Vészihez írott, tisztelettudó leveleiből érezhető a hatalmas erőfeszítés, amivel próbálja újságírói, tudósítói szabadságát kivívni.23 A beosztotti folyamodványoknak is felfogható írá21 Ezeket tartalmi okok miatt besoroltuk a Vészi Jolánnak írottak közé, a maguk időrendjébe. 22 „A haditudósítók felvételét a sajtóhadiszállásra az egyes újságok eszközölték ki a bécsi császári és királyi Hadügyminisztériumnál. A tudósítókat felmentették a csapatszolgálat alól." (Balla Tibor Az osztrák-magyar sajtóhadiszállás szervezete és tevékenysége az első világháborúban. Hadtörténeti Közlemények 2005.1-2. sz. 141.) 23 „Azt mondani, nekem nem jut eszembe, hogy rendelj innen vissza. Ha én intézkedném, azt hiszem, csak azt tudtam volna tenni, amit te tettél: hogy azt a rendeletet küldted nekem: hogy amíg a Kriegspressequartier áll, addig a Pester Lloyd tudósítója maradjon benne. [...] Hogy minden lap olcsóbb emberét küldhetné ide, az is mellékes szempont. [...] Mit lehet tenni? Én nem tudom. Egyet mindenesetre, mindenek előtt kérek tőled:
