Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - 1917
1917 I 143 5. A Vígszínház lázasan invitál, hogy látogassam meg őket: fordíttatni akarnak stb.353 De darabot akarnak. Fájdalom, én még mindig nem tudom, mit írjak nekik. Holnap azonban felmegyek hozzájuk. Pénzt hozok el tőlük. 6. A politika forog tovább az ő keserű levében.354 Ha minden jel nem csal, akkor az ön férje télre -. Ha ehhez még hozzáfűzöm, szívem, hogy ma este meglátogattam papát, akkor mindent elmondtam, ami rólam elmondható. Eddig esténként a Szántókkal355 voltam, Szabadság-kávéházban vacsoráztam, valamelyik következő estén elmegyek papával az Edelsi Borozóba. Itthon minden rendben van. Irmának eddig adtam hatszáz koronát; a napokban a többit. (Egyelőre csak a Világtól kaptam ezret.) Végül: Bató ma este megérkezett. Ez is rendben lesz; bár érdekelt barátnőnk, akivel ma délután végre telefonon beszéltem, igen hamleti hangulatban várja, hét végén Karlsbadba utaznak. És most, édes szívem, magáról és magukról kérek részletes beszámolót. Minden érdekel, és remélem, mindent megír. Remélem azt is, hogy jól fogják magukat érezni, és nagyon kérem: pénzen ne múljon, hogy jól érezzék magukat. Azután majd letelik ez a négy kis hét. Én megvagyok; de az már a második napon kiderül ilyenkor, hogy nekem már csak magával jó. Szeretettel Lajos Veronkám, ölel, csókol apa [Pb. Bp., 1917. jún. 19.] hétfő (jún. 18.) V. 5459/3/54. Édes szívem, ma reggel megkaptam a levelét. Nagyon örülök, hogy jól utaztak, és hogy jól vannak. Engedje meg, hogy még egyszer lelkére kösdított le Lefflemé-Liljekrantz Signe. A kritikus vázolva a regény tartalmát, kiemeli a kompozíció egységét és az elbeszélés valószerűségét, bár az egészet nem tartja elsőrangú művészi munkának." (Az Irodalomtörténet 1918. máj.-jún. szemléje a Svenska Dagbladet 349. (1917) számáról). Ugyanő fordította svédre A Serpolette-t (Stockholm, Hugo Geber, 1916) is. 353 Mihail Petrovics Arcübasev Féltékenység című színműve Biró Lajos fordításában hatalmas könyv- és színpadi siker lett. (Uj Idők 1917. okt. 28.) A vígszínházi bemutató 1917. szeptember 19-én volt. 354 Biró Lajos Nemzeti és nemzetiségi politika című, politikai reformokkal foglalkozó cikke ez idő tájt született és a Nyugat 1917. július 1-jei számában jelent meg. Szintén ekkor, június 15-én adta át Tisza István az ország irányítását Esterházy Móric rövid életű kormányának, mely a lehetséges reformok közül csak a szavazati jog kérdését vette fel programjába. 355 (Keéri-)Szántó Andor és testvére Keéri-Szántó Imre (1884-1940) zongoraművész, zeneszerző
