Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - 1915

128 I BÍRÓ LAJOS LEVELEI

Ez minden. És még csak annyi, imádom magát. És csókolom az édes szájat; és tudja, hogy még hol. Vágyódással és nagy-nagy szeretettel, és hálával és örömmel, hogy nemsokára mégis hazajutok. Lajos

Voltaképpen imádlak. Édesség vagy, kedvesség vagy, jutalom vagy. Egyszer elmegyek Gömör megyébe, nagy író leszek, és te leszel mindig a jutalmam.

[Pb. 1915.] november 20., szombat V. 5459/3/42.

Drága szívem, - itt vagyok Mitrovicán. Nem tudom, maradunk-e itt, me- gyünk-e Belgrádba, megyünk-e Zsolnára. Holnap talán megtudjuk.

Ez érdekes hely. Odaát is voltam már szerb területen, de a többiek, akik egy kétnapos kirándulásról jöttek vissza, persze többet láttak. Hogy mi lesz, nem tudom. Ami jön, azt megcsinálom; egyébbel nem törődöm.

Jól vagyok. Otthon lenni jó volna, de én ezt a helyzetet egészen jól elviselem, mihelyt egy kissé legyűrtem azt az utálatot, amelyet az egész dolog iránt érzek.

Egyelőre a mitrovicai Hotel Kovátsban lakom. De nem merem neked azt írni, hogy írj ide, mert lehet, hogy már holnap elmegyünk innen. Mihelyt állandó címet tudok, rögtön megírom neked.

Ma megkaptam a Feldpost 39-re küldött két leveledet és kaptam egy gratuláló levelet Emil Isactól;306 valamelyik tárcámon elérzékenyült. Nem tudom, melyiken. Holnap is írok. Akkor talán már többet tudok. Szeretettel L.

Veronkám, megkaptam a két leveledet. Mihelyt a címemet megírom, írjál megint, mert nagyon örülök neki, ha írsz. A Varsányról szóló vers nekem nagyon tetszett. Ölel és csókol apa.

[Mitrovica, 1915.] november 20. V. 5394/86.

306 Emil Isac (1886-1954) román költő, publicista