Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1977 - Déry Tibor és Demény Pál magnóra vett emlékezései

1977 Déry Tibor és Demény Pál magnóra vett emlékezései Először: Déry Tibor, a munkásmozgalom, az ellenállás. Sajtó alá ren­dezte és jegyzetekkel ellátta Merva Mária. = Kritika 1978. l.sz. 11-17. - A beszélgetést rögzítő hangszalag a PIM Hangtárában (V 00128), annak leirata a Déry-hagyaték 64., Naplók, jegyzetek, interjúk kéz­irattári egységében: Interjúk pallium. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az öregkori számvetés része. Az első indítást még 1975-ben az Újhelyi Szilárddal kezdett 1956-os emlékezé­sek adták. (L. Forgácsok 1956-ról.) Ezúttal Demény Pál volt az, aki az emlékek felfrissítésénél segédkezett. Deményről és a hivatalos KMP-től független, „frakciózásnak” nyilvá­nított tevékenységéről, illetve a Gyűjtőfogházban való megismerkedé­sükről már szóltunk annak az írásnak a bevezetőjében, amelyet Déry - Demény letartóztatását követően, 1945 májusában nyújtott be igazolá­sul az MKP által uralt belügyi hatóságoknak (l. Szép elmélet fonákja. 18.). Demény Pál alakja, az ellenállásban végzett munka emlékei mé­lyen éltek Déryben, s utóbb műveibe is beszüremkedtek. így például Demény személyét látjuk viszont A tanúk című dráma II. felvonásában: Juhász néven irányítja az üldözötteknek szánt hamis papírok sokszoro­sítását és terjesztését (l. Színház. 278-284.). S Demény mentési, bújta- tási munkája jelenik meg az Alvilági játékok Félelem című elbeszélésé­ben, melyben az író alteregójának tekinthető festőművész közvetíti a ha­mis igazolványokat. (I. Theokritosz Újpesten. I. köt. 307-308.). Végül nevének említése nélkül Demény jelen van az Emlékek az alvilágból című visszaemlékezésekben is, amint éppen a zuglói vegyipari üzem termelését intézi - vagy az O utcai üzlet- és raktárhelyiségből az üldö­zöttek mentését (l. Botladozás. 1. köt. 106-113.). Déry és Demény kapcsolata a hatvanas és hetvenes évek fordulóján melegedett fel ismét. A hagyaték Demény számos levelét őrzi (6., D.T.- nak írt levelek), amelyek közül különösen az 1971. augusztus 1-jén kelt érdemel figyelmet. Ebből kiderül ugyanis, hogy a harmincas években Déry nemcsak Deménnyel, hanem a KMP-től függetlenül tevékenyke­dő másik „frakciózóval", Boér Ferenccel is kapcsolatban volt: mi több, a KMP folyóiratának tekinthető Gondolat című folyóirat szer­kesztői megbízását is nagyrészt e kapcsolat miatt vonták tőle vissza. Perdöntő adatok Déry 1945 előtti arcképéhez. 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom