Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Sediánszky János: Borsos Miklósék tihanyi kertjében (Részlet)
1977 Sediánszky János: Borsos Miklósék tihanyi kertjében Részlet Először: Kortárs 1977. febr., 2.sz. 200- 205. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: Borsos Miklós (1906- 1990) szobrászművész, a tihanyi-füredi író- és művészkör egyik központi alakja 1976. augusztus 13-án volt hetvenéves; amit népes baráti összejövetelen és (augusztus 6-án nyílt) életműkiállítással ünnepeltek meg. (Déry itt elhangzott köszöntő szavait l. Botladozás. 1. köt. 732- 733.) A Rádió sajátos formában emlékezett meg az évfordulóról. Sediánszky János (1931- ) író, újságíró, az irodalmi osztály főmunkatársa a művészbarátok részvételével kisebb összejövetelt szervezett az ünnepelt tihanyi kertjében, s a résztvevők hangulatos társalgását, eszmecseréjét hangszalagra vette, majd utóbb nyomtatásban is közreadta. A Borsos Miklós, Borsosné Kéry Ilona, Déry Tibor, Keresztury Dezső és Marx György részvételével lefolyt beszélgetés a környezet, a háziasszony által teremtett országos hírű kert dicséretével kezdődött, majd áttért Borsos Miklós szobraira, azokról pedig a fizikus Marx György kezdeményezésére a tudomány és a művészet párhuzamára. Déry mindössze háromszor szólalt meg e sokfelé kanyargó, élvezetes és a görög agorák emlékét idéző társalgásban. Először Marx Györgynek a szobrászat lényegét feszegető szavaihoz szólt hozzá, másodszor a házigazda sokoldalúságára hívta fel a figyelmet. (Pedig hallgatagságát a beszélgetés moderátora azzal is igyekezett oldani, hogy hosszan idézett az ítélet nincs természeti leírásaiból.) Végül a spontán baráti beszélgetés öröméhez kapcsolódva felidézte a háború előtti kávéházak légkörét, amely még kedvezett e közvetlen hangú és baráti együttléteknek. Terjedelmi okokból sajnos nincs módunkban az összejövetel teljes szövegét bemutatni. Barbár módon csak Déry megszólalásainak tudunk helyet biztosítani. DÉRY TIBOR. Marx barátunk olyan analitikusan fejtette ki világunk értelmét, hogy az író és a költő kissé hátrányban érzi magát, hendikeppel indul, mert neki nincsenek adott, konkrét fogalmai az életről, inkább csak sejtelmekkel dolgozik, és ezek a mai világban egyre kevesebbet érnek; ezt tudjuk olvasóközönségünk, műpártoló közönségünk általános csökkenése révén is. 316