Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1967 - Arcképvázlat Szilasi Vilmosról

1967 hisztérikus kitörése] háború ellen: „százéves háború kezdődik”, V[ili} kávéházba vitte: B[abits] soha n[em] hívta Szekszárdra (titokban antiszemita). Tanítványok! Heidegger! A kétségbees[ett] német ifjúságnak visszaadta önbizal­mát, munkához (Linde). Bizonytalanság! - Elsőnek esti kollégiumokat (még lakásuk nem volt) barakban, Nescafe, 1947-ben kezd[ett] tanítani - újság: prof[eszszor] házá­ban tart szemin[áriumo]t, éjfélig filozofálás, főleg V[ili] beszélt - szeminárium] két­száz hallgatóval, tízes csoport együttesen készített protokollt, V[ili] ezeket külön át­dolgozta, s megbeszélte velük, barátság fejlődött egy-egy tanítvány és V[ili] között, hetekig Br[issagóban] élt. Dorist el akarta venni feleségül, h[ogy] családba kerüljön. Heid[eggerrel] barátság: Husserl első előadásán L[ili] egy szót sem értett, erre el­ment egy[etemi] magántanár előa[dásá]ra, elragadtatás: H[eidegger] utána megis­merte. V[ili]vei utána Schwarzwaldba, néhány hétre V[ili]éknél. Megbeszélték 1920-ban, barátság elején, h[ogy] V[ili] - ha H[eidegger] professzor lesz, nála fog habilitálni. 1922[-ben] házvétel Feld[afing]ban. 1923[-ban] H[eidegger] professzor Marburgban, itt V[ili] nem akart élni, - én 1922[-ben] v[agy] 1923[-ban] találk[oztam] F[eldafing]ban H[eidegger]rel. 1923[-ban] V[iliék H[eidegger]nél lak­tak. 928-ban Hjeidegger] Huss[erl] tanszékét kapta, V[ili]ék ekkor költöz[tek] Fr[eiburg]ba, s H[eidegger] megbízásából V[ili] szem[ináriumo]t tartott. Érintkezés a két család között 930[-ban] megszűnt, me[rt] H[eidegger] Lilinek megmondta, h[ogy] náci. - 932-ben V[ilinek] honorproffesszori] lehetősége, nácizmus miatt nem. V[ili] 933[-ban] végképp elhagyta Németorsz[ágo]t. - 1945-ben V[ili] írt levelet H[eidegger]nek, gondjai vannak miatta, „sok tisztess[ég]telen e[mber] van, de csak egy [Heidegger]”. H[eidegger] eljöhet hozzájuk Bri[ssagó]ba. H[eidegger] 1934- [ben] lemondott fr[eiburg]i rektorságáról, de V[ili]hez n[em] közeledett. - V[ili] elő­ször 946-ban Németo[rszág]ba, gyalog határon és H[eidegger]hez Schwarzwaldba. - V[ili] 47-ben professzor Fr[eiburg]ban, H[eidegger] pártolta, de V[ili] n[em] akar­ta H[eidegger] tanszékét elfogadni, csak helyettesítést, rendes egy[etemi] tan[ári] ki­nevezést csak évek múlva, fizetést sem akart elfog[adni]. - H[eidegger] V[ili]t beteg­sége alatt látogatta, felolvasott neki. V[ili]nek csak a mű fontos, n[em] az e[mber] - önmagávul: gora adott neki tehetőé get, a ezt n[em] használta ki munkához való fegyelem hiányzott, hangulatainak szol­gája - unta lerögzíteni könyvben, amit már előadott - saját-múltját unta, s n[em]-see- retto, nem mont viosza (Feldafingbo), ooak előre menni, gondolatai oank olőrevittók. Halál: betegség, hetvenöt éves, s kezdetben rákja van, de n[em] volt szívelégtelen­ség: lába dagadt, tüdő tele vízzel, hat hét múlva lábra állt, de szívtágulás, betegség 1964-66 évig, haláláig. - Utolsó nyáron már n[em] akart kimenni, ablaknál ült, néz­te, h[ogy] rigó anya tanítja fiókáját férgeket szedni, tolószéken cannát megnézni (vö­rös levelek). - Sírás múlt emlékein, 965[-ben] séta Sole-hez és határ[hoz] (Valmara),* kapaszkodik, télikabát, szvetterek. Két héttel halál előtt látta barátja bú­csúján, h[ogy] feladták reményt, mikor L[ili] visszajött: n[em] akarok meghalni. ­* Valmara - Brissago mellett húzódó dombvidék, Sole - az itt található kisvendéglők egyike. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom