Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1967 - Földes Anna: „Megtaláltuk”
1967 virágok üdítő közelségében. Mindez egyrészt életmódbeli, másrészt társasági változásokkal is járt. Régi és új barátok vették őket körül: a közelben lakó Illyés Gyula, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Passuth László, Lipták Gábor, a Bodosi György álnéven író Józsa Tivadar főorvos, akikkel -vacsorákkal kellemessé tett estéken- rendszeresen összejártak. (Déryék letelepedéséhez és beilleszkedéséhez l. Bodosi György: Völgyvallatás. Bp., 1979. 63-93.) S miután 1966 során és 1967 tavaszán a tamáshegyi kúria felújítása is elkészült, a háziak naptárnoteszeinek tanúsága szerint, megindult a pesti barátok egész sora (családostul): Boldizsár Iván, Horváth Zoltán, Kosáry Domokos, Mihályi András, Örkény István, Réz Pál, a férjéhez lelátogató Németh Ella, a még az 1934-es bécsi felkelés alatt megismert Vajda Imre, nemegyszer Aczél György, az akkori kulturális miniszterhelyettes. De megfordultak itt az írószövetség, a szerkesztőségek munkatársai: Dobozy Imre, Simon István, Veres Péter, és a külföldiek is: A kiközösítő; fordító Vajda Éva (Bécsből) vagy Gerda Niedick, a frankfurti Fischer kiadó munkatársa, aki Déry április-májusi felolvasókörútját megszervezte és levezényelte. (A ház vendégkönyve sok tréfás rajzzal és bejegyzéssel őrzi ezeknek az együttléteknek vidám és baráti hangulatát, l. a PIM Déry-hagyaték 68., Vegyes dokumentumok kézirattári egységében.) - Utóbb ez a már-már eufórikus vendégjárás lassan lecsendesedett és ama bizonyos „független nyugalommá" szelídült, amelyben egyre több idő jutott a szemlélődésnek és az alkotásnak. Ez azonban már a következő évek történetéhez tartozik. (L. Praznovszky Mihály: Az író és a táj kapcsolatának megközelítési lehetőségei. Déry Tibor és a Tamáshegy. In „D.T. úrX.-ben”. Szerk. Botka Ferenc. Bp., 1995. 100-114.) Földes Anna (1930-) újságíró, irodalomtörténész, 1967-ben a Nők Lapja kulturális rovatának vezetője, Déry értő kritikusa, aki bevonta őt a lap munkatársai közé (megszerezve tőle például a magyar állatvédelem ügyét elindító Sintérekről - emberekről című cikket, l. Botladozás. 2.köt. 272-280.), s utóbb hosszabb interjút is készített vele: A megnövekedett szabadság mérlege. In Botladozás. 2.köt. 519-599. - Déry naptárnoteszének bejegyzése szerint Az írók a Balatonon című körképének füredi részletét Földes augusztus 16-án készítette kertjükben, Rédner Márta fotóművész kíséretében. (Az interjú további részei megszólaltatták Passuth Lászlót, Nagy Lászlót, Szécsi Margitot és Illyés Gyulát is.) Arácsnak hívták azelőtt, de most már Füred bekebelezte azt a szőlőhegyet is, amelynek legszebb háza Déry Tibor szív szerinti otthona. Déry ízig-vérig városi író, az írók balatoni kolóniáján új vendégnek számít.- Feleségemet is meglepte, amikor tízévi házasság után bevallottam: gyerekkorom óta az a vágyam, hogy szőlődombok között éljek, valahol a Balaton mentén. Két évig kerestük Csopaktól Tomajig az otthont, amit megálmodtunk. Először azzal biztattak, 82
