Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
Cfelelet ha téged lefognak, amikor a nyomdásszal találkozol, a rendőrség ezen az egy szálon felgöngyölítheti az egész sajtóapparátust. MARAVKÓ mogorván. Ha most beállít a rendőrség, akkor téged is itt kapnak. JÚLIA csak most veszi észre, hogy Maravkó harisnyában van. Vedd fel a cipődet, ki kell rámolni a lakást. Fáj a lábad? MARAVKÓ. Biztos, hogy detektív? Mert a fene megeszi, ha most egy tévedés miatt hiába pusztítjuk el ezt a sok anyagot. JÚLIA. A sajtót én elviszem. A konyhaajtón kopogás. Az ajtó üvegén át egy alacsoy, tömzsi alak körvonalai látszanak. MARAVKÓ. Nem kell ellankadni, elvtársnő, már a lépteiről megismertem. A feleségem. Nézz csak ki, ilyen kicsi, kövér hekusokat nem produkálnak a rendőrségen. Az alacsony, kövér asszonyka bepörög a konyhába, onnét a szobába, kezet fog Júliával, visszapörög a konyhába. MARAVKÓ utána szól. Gyere vissza, s ülj le! Az elvtársnő azt mondja, hogy figyelik a házat. Nem láttál valakit a ház előtt ide-odajártában? MARAVKÓNÉ. Látni nem láttam, igaz, hogy nem is néztem. MARAVKÓ. Elég baj. Mire való a két szemed? JÚLIA Maravkónéhoz. Rózsikám, szedd össze a legszükségesebbet, ruhát, egyebet, ami egy szatyorba s egy aktatáskába belefér ... MARAVKÓNÉ ijedten. Mi a csudának? JÚLIA. El kell mennetek. MARAVKÓNÉ. Van eszemben ... Hogy én itthagyjam ezt a szép lakást? Végre van egy rendes lakásom. Olyan nincs. Egy portörlőrongyot hoz be a konyhából, kinyitja a szoba ablakát, kirázza. MARAVKÓ. Látsz valamit? MARAVKÓNÉ. A túlsó sarkon áll valaki. MARAVKÓ. Valaki ... valaki ... Én meg égessem el az egész sajtómat, mert a túlsó sarkon valaki áll ... Az a kérdés, hogy ki áll ott, és hogy miért áll ... JÚLIA feláll, becsukja a konyhába nyíló ajtót. Elvtársak! Nem utolsó dolog az alaposság, de olykor a frissesség sem árt. A sajtót én elviszem, azzal ne törődjetek. MARAVKÓ. Hát akkor mi a fenével törődjünk? JÚLIA. Ha a rendőrség figyeli a lakást, akkor már tud valamit. Ha az elvtársak a lakásban maradnak, akkor minden reménye megvan arra, hogy előbb-utóbb újabb adatokat szerez. Ha másképp nem, akkor azzal, hogy egy idő múlva letartóztatja s vallatóra fogja az elvtársakat ... Van hol aludnotok az első éjszakán? MARAVKÓNÉ. Én nem megyek el ... Nem hagyom itt ezt a jó lakást. Azt a kevés kis holmimat sem, amit nem azért kuporgattam össze, hogy ennek a tetves bandának a körme közé kerüljön, olyan nincs. JÚLIA. A bútor a tiétek? MARAVKÓNÉ. Az enyém. Egyebem sincs. Meg az a kis testi holmi, ami a szekrényben van. Ha elviszed az iratokat, s tiszta lesz a lakás, a nyújtófával verem ki azt a keserves gazembert, aki ide beszemtelenkedik. 544
