Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)

(felelet Ocsenás beszéd közben soha nem néz a szemébe. BÁLINT. Hol dolgozol? OCSENÁS elhúzza a száját, kinéz az ablakon. Egy masszív kérdés. BÁLINT ijedten. Nem dolgozol? OCSENÁS. Álmomban. Ha ébren vagyok, sétálok. BÁLINT. Az anyádnál élsz? ... Nem az anyádnál? De az anyád él? OCSENÁS. Átmenetileg ... Tisztára olyan vagy, mint egy szerető nagynéni. Beállítasz vidékről, s megérdeklődöd az egész rokonság egészségi állapotát. Kiissza sörét, feláll. No, isten áldjon. BÁLINT nem fogadja el a búcsúra nyújtott kezet. Beszélni akarok veled, Feri. OCSENÁS. Most nem érek rá. BÁLINT. Nem baj. Akkor majd délután elmegyek a lakásodra. OCSENÁS. Nem leszek otthon. BÁLINT. Este? OCSENÁS zavartan. Muszáj? BÁLINT. Fontos. 259. kép. A Váci úton kevés ember jár. A két fiú bekanyarodik egy teljesen népte- len mellékutcába, a Duna felé. OCSENÁS. Essünk túl rajta! Mit akarsz tőlem? BÁLINT. Igazságtalan voltam hozzád, Feri. OCSENÁS fintorogva. Mikor? BÁLINT. Azon a négy év előtti tüntetésen, illetve utána a kocsmában. OCSENÁS másfelé néz. Nem baj. Tévedni emberi dolog. BÁLINT. Hát csak ezt akartam mondani? OCSENÁS. Jól van. Végeztél? BÁLINT. Nagyon haragszol rám, Feri? OCSENÁS a földre néz. Hagyjuk. BÁLINT. Mert ha haragszol, akkor én akármit megteszek, hogy megbocsáss. OCSENÁS. Hogy megbocsássak? Eriggy a fenébe! BÁLINT felindultan. Amikor a főkapitányságon megláttalak s félig agyon voltál verve, akkor én egész éjszaka gondolkoztam rajtad, mert akkor már tudtam, hogy igazságtalan voltam ... Meg azóta is sokat gondolkodtam, s most már tudom, hogy az ember egymagában nem állhat meg. Össze kell fogódzni azokkal, akikkel egy sor­ban él. Én csak most értettem meg igazán keresztapámat, meg téged is. OCSENÁS. Jókor. BÁLINT. Hát csak ezt akartam mondani. Meg azt, hogy én ugyan fiatalabb vagyok nálad, de ha segítségre lenne szükséged, akármikor az életben, hát én mindig veled leszek, mint a jobbkezed a balkezeddel. Én ott a 200-asban megfogadtam, hogy soha többé nem hagylak el. Akarsz újra a barátom lenni? OCSENÁS elnéz. Eriggy a fenébe! Úgy lefetyelsz, mint egy vénlány, a keserves büdös mindenit ennek a világnak! 539

Next

/
Oldalképek
Tartalom