Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)

(felelet

legzethez jut, egy marék hóval dörzsölni kezdi. A nyaka vérzik, estében alighanem egy kő vagy egy bokor felkarcolta.

Vad sívítások hallatszanak a magasból, az esőcsatornának egy meglazult darabja rekedten kelepei. A zsákutca mögött hatalmas hódunyhák szöknek a magasba, eszeveszett fehér kavargással.

Bálint a fal oltalmában valamennyire rendbeszedi testét-lelkét, majd mély lélegzetet véve kilép mögüle. A légnyomás rögtön visszalöki. Csak harmadszori nekifutásra jut ki az utcára. A beépített területen azonban a vihar valamennyire megjuhászo- dott, a gyerek már nyolc-tíz lépést is megtehet egyhuzamban, anélkül, hogy kifogyna tüdejéből a levegő. De a Nagyitce elé érve látni lehetett, hogy a hóförgeteg változatlan erővel dühöng, a háztetők fölött magasan kavarog a hó.

153. kép. A Keleti pályaudvar előtt. Bálint villamosra száll, elmegy a Nyugatiig.

154. kép. A Nyugatitól gyalog a Váci útra, a hajnali sötét utcákon. A vihar már elült, itt is, ott is hólapátoló csapatok dolgoznak.

155. kép. Rafaelék lakása. Bálint bekopog. Juliska nyit ajtót.

JULISKA. Jézus Máriám, mi bajod?

Bálint szótlanul int, hogy semmi.

JULISKA szégyenlős tekintetet vet hálóingére. De hisz még éjszaka van! S meg vagy fagyva! Olyan kicsire vagy fagyva, hogy kisebb vagy, mint én. Jaj, de csúnya vagy!

Bálint kissé tántorogva belép a konyhába. A lámpa fényében a kislány jobban szemügyre veszi, összecsapja a kezét.

JULISKA. Jézus Máriám, mi történt veled? Hisz olyan az arcod, mint egy tücsöké. Honnét jössz? Te nagy breteg vagy, Bálint.

Bálint tagadóan int fejével.

JULISKA. Miért nem beszélsz már? Jézus Máriám, a szemed is csupa vér! Honnét jössz?

Bálint a székhez vánszorog, leül, ujjával érzéketlen ajkaira mutat.

JULISKA. Nem tudsz beszélni?

Bálint hangtalanul tátogatja száját, nemet int.

JULISKA. Megfagytál?

Eközben Juliska ruhát kap magára, cipőjébe bújik. Felébredt női ösztöne: a férfiápolásra.

JULISKA. Meg ne merj mozdulni!

A tűzhely elé guggol, begyújt. Mérgesen taszigál egy nagy hasáb fát, amely nem fér be a nyíláson.

JULISKA. Sutty be! Bálinthoz. Te meg ott hátul meg ne moccanj a széken, amíg oda nem jövök, s be nem viszlek a szobába. Tényleg nem tudsz beszélni? ... Jaj, de furcsa!

BÁLINT. Mindjárt tudok.

483