Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
rfelelel BRANYIK a felizgatott fiú vállára teszi kezét. Lassabban, öcsém! OCSENÁS fogát mutogatja. Gyorsabban, bácsi! BRÁNYIK. Lassabban! A fejemmel is gondolkodom, nemcsak az üres hasammal. Egy kerékpáros R-gárdista eléjük furakodik. A vasesztergályos a nyakánál fogva lerántja nyergéből. VASESZTERGÁLYOS. Menj az anyád ... mert mindjárt peléd ferem Krisztusnak azt a férés ... Vaty te vaty a munkás, vagy én, de aki nem fan az, az itt fogja be a pofáját. Hátrafelé magyaráz. Megint eladtak bennünket a Petlennek, s most szépen ha- zaküldi pennünket. Ha még egyszer idejön, elkapom a nyakát annak a petyárnak s kinyomom a lelkit pelőle. A következő percben a menet eleje egy rendőrattak kardjai elé került. Brányikot a visszaözönlő emberek elsodorták. Bálint futás közben hátra-hátra fordulva még látja feléjük integető kezét, amíg ez le nem hanyatlik. Rendőrök ordítanak. Bálint egymás mellett fut Ocsenással, a sarkukban kivont karddal egy lihegő rendőr. Ez egyszer megbotlik a kardhüvelyében, feltápászkodik és utánuk ered. OCSENÁS. Majd futunk még fordítva is! BÁLINT fújtatva. Ez most forradalom volt? Ötven lépésnyi előnnyel elérnek az Állatkert rácsához. Ocsenás hosszú karjával, lábával egy szempillantás alatt a tetejére kúszik és lovaglóülésben leereszkedve lenyújtja kezét a vissza-visszacsúzó Bálintnak. Ennek futás közben kimarjuk az egyik bokája, a lába fejével nem tud kapaszkodni. Bálint két térdét összenyomva mászik felfelé, amikor hirtelen azt érezte, hogy Ocsenás kézszorítása elernyed s a keze hátrafelé rândul, mintha ki akarna szabadulni a gyerek markából. Bálint rögtön elengedi, nehogy mindkettejüket agyonüssék. A kardlap hátul a koponyáját éri, estében még látja, hogy Ocsenás a rács túlsó oldalán leugrik és tovább halad. 113. kép. Bálint huszad-harmincad magával szorong a padlón. Az őrizetesek között akad, aki nyílt sebét zsebkendővel vagy egy rongydarabbal kötözte be. A szomszéd hálóteremben, melynek ajtaja nyitva állt - itt ül Bálint néhány rendőr heve- részett a pokrócokkal leterített ágyakon. A szélső ágyon az a rendőrőrmester hever, aki kardjával fejbevágta. Hosszú, ősz bajsza van, vidáman hunyorgó kék szemével fektéből nézegeti a gyereket. ŐRMESTER. Hovavalósi vagy te? BÁLINT. Ide, Angyalföldre. ŐRMESTER. Hány éves vagy? BÁLINT. Tizenöt. Őrmester bólogat. BÁLINT. Az számít a büntetésnél, hogy hány éves az ember? ŐRMESTER. Ha tizennégy elmúltál, akkor felakasztanak. BÁLINT meglepődve. Felakasztanak? ŐRMESTER. Fel hát. Ez a törvény. 455
