Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
Cf titlet BÁLINT. Volt rá eset. FARKAS lassan elgondolkodik. Lehet, hogy igazad van, fiam. Lehet, hogy akkor mindent másképp ért az ember. FARKAS elindul az ajtó felé. Persze kérdés, hogy akkor érti-e jól? Kimegy. KÖPÉNÉ utánanéz. Hogy én milyen szerencsétlen vagyok ... hogy engem még akkor is ver az isten, amikor a másik kezével ad. Egy éve nem volt itt egy büdös falat hús ebben a konyhában, s ez épp akkor teszi be ide magát, amikor szegény mama elküldi nekünk az utolsó tyúkját. Bálinthoz. Teveled is megvert az isten! Hol csavarogtál egész éjjel? BÁLINT. Majd elmondom, mama. KÖPÉNÉ magánkívül. Ez mindenen csak nevet, mintha most húzta volna ki a lutrit. Meglátod, Józsi, én egyszer ebbe beleverem a baltát, amikor a legjobb kedvében lesz. BÁLINT. Mi baja, mama? KÖPÉNÉ. Az, hogy nem lesz hol lakjunk. A méltóságos úrék elköltöznek s eladják a kastélyt. BÁLINT. Eladják? KÖPÉNÉ. Te meg mit j ártatod a szádat a méltóságos úr előtt? Még mindig nem tanultad meg, hogy az embernek a szája arra való, hogy hallgasson vele? FERI bekiált az ablakon. Miféle kerékpár ez itt az ajtó előtt? 76. kép. Köpéék lakása előtt, a parkban. Valamennyien körülállják Bálint kerékpárját. AZ EGYIK KISLÁNY. Jaj be szépen fel van virágozva. Józsi bácsié? BÁLINT. Az enyém. Hosszú csend. JÓZSI. Csekkel fizetted ki vagy kápéval? KÖPÉNÉ. Hogyhogy a tiéd? BÁLINT. Nyertem. KÖPÉNÉ sikoltva. Úristen, megveszett. Most már kártyázik is! Hiszen akkor végünk van, akár a hasamba szúrhatjátok ezt a kést itt! BÁLINT. Várjon mama! Lassan, megfontoltan. Az úgy volt, hogy amikor kereszt- apáméktól eljöttem, egy üres telken egy csomó gyerek állt körben, középütt meg ketten birkóztak. Odaálltam és néztem őket. Sokáig birkóztak, nem bírtak egymással. Amikor aztán az egyiket két vállra fektették, akkor én kihívtam a győztest. JÓZSI. Az antikrisztusát! BÁLINT. Két okból hívtam ki. Először mert láttam, hogy az első birkózás már sokat kivett belőle, másodszor mert figyelés közben kitaláltam egy módszert, amellyel valakit egy perc alatt le tudok fektetni. FERI. Az meg micsoda? BÁLINT. Várj! Amikor kihívtam, csak nevetett. Láttam a buta arcán, hogy kicsinek tart. Tökmag, mondta. Mi köze hozzá, mondtam, akkora vagyok, amekkora, maga meg egy szemárfejjel nagyobb. Menjek vissza az anyámba, mondta, nőjek meg s 430