Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1977 - Déry Tibor és Demény Pál magnóra vett emlékezései

1977 lyok igyekeztek egymással kontaktusba kerülni. Namost, láttam kiírva: Déry Tibor. Hát nem volt a neve ismeretlen ... szépen ki volt írva egy fekete táblán. DÉRYNÉ. Ott névjegyek voltak az ajókon? DEMÉNY. Igen. Fekete tábla: Déry Tibor, rajta, hogy mennyi időre volt elítélve. DÉRY. Krétával. DEMÉNY. Krétával fölírva. DÉRYNÉ. Fel volt írva a zárkára? DEMÉNY. Persze, szigorúan. DÉRYNÉ. A későbbi időkben már nem volt fölírva ... DEMÉNY. Azt tudom. Akkor föl volt írva. Később csak számok voltak. A vallás is ki volt írva, azért, hogy a pap tudja, hogy kihez kell mennie és hogy kit milyen templomba szabad kiengedni. Namost ottan ... mikor séta volt, akkor mind kimen­tünk. Déry így, a szemben lévő körben sétált ... én meg így ... egy másik körben. DÉRYNÉ. Balra és jobbra. DEMÉNY. Igen. De azért átléptem oda. Namost megint az volt az érdekes, hogy Déry nem tartotta be a szabályokat. Úgy nagyjából igen - de például beszélt. Nem lett volna szabad beszélni, de ő azért hátrafordult és beszélt. Azok az őrmesterek már csak úgy legyintettek, ha Déryt kellett fegyelmezni. - Én úgy mondom, ahogyan ezt akkor láttam. - Déry akkor panaszkodott. Azt mondja: — Hogy lehet ezt kibírni? Ezt nem lehet kibírni ... Hogy rám csukták az ajtót, és nekem ne legyen kilincsem, ami­vel kinyiassam azt az ajtót. - Ilyenek voltak a fő problémái. Meg hogy úgy érzi, hogy a falak rádőlnek. Igaz? DÉRY. Klausztrofóbiám volt. DEMÉNY. De ezt így mondtad? DÉRY. El is ájultam többször. DÉRYNÉ. így van. DEMÉNY. Ez egyezik, amiket mondok? DÉRY. Egyezik, igen. DEMÉNY. Namostan, ugyanakkor - és itt van az ő kettőssége - ugyanakkor telje­sen nyugodtan és bátran viselkedett, ha a fogházőrről volt szó. Ha például nem tisz­tították úgy ki a zárkáját, ahogyan kellett volna, akkor rájuk szólt, ha piszok volt, rá­juk szólt - szóval elég gyakran ... DÉRYNÉ. Hogy van ez? Hát nem ti takarítottatok? DEMÉNY. Néha jött egy fogházi ... DÉRY. Hadd szóljak közbe. DEMÉNY. Te beszélj, hát te vagy a főember. DÉRY. Általában mindig a fogoly maga tisztította a zárkáját. Ami annyit jelentett, hogy föl köllött mosni a padlót - egyebek között. Most én egy időben akkor arany­érben szenvedtem - meglehetősen kellemetlenül - és ennélfogva kaptam egy úgyne­vezett házimunkást, aki helyettem felmosta a padlót. Ez a megjegyeznivalóm ehhez a kérdéshez. DÉRYNÉ. De elégedetlen voltál a házimunkás munkájával ... 359

Next

/
Oldalképek
Tartalom