Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1974 - Körmendi Judit: Hűtlen hűség. Déry Tibornál forgatás előtt
1974- Mert ismerem a forgatókönyvet, a megoldást. Szerintem Fábri egy roppant érdekes elképzelést valósít meg; egy olyan szelekciós módszert alkalmazott, amelynek segítségével a regény mondanivalójának döntő részét remélhetőleg meg tudja jeleníteni, és számomra is elképzelhető filmváltozatot készít.- Emlékszem egy régebbi beszélgetésünkre, amikor ön kifejtette, hogy nem ért egyet regények, novellák, színpdi művek fiimi vagy televíziós adaptációjával, mert mint mondotta, mindig „erőszakot” tesznek az epikán, ha azt drámai műfajjá „alakítják”. Vajon véleményét az azóta a Vígszínházban bemutatott Popfesztivál sikere vagy más egyéb tényező változtatta meg?- A siker nem vesztegetett meg. Továbbra is az a véleményem, hogy színpadra, filmre az való, amit eredetileg is filmre vagy színpadra írtak. De úgy látszik, „gyáva” vagyok, s behódolok a színház és a fdm udvarias tolakodásának.- Fábri Zoltán nagyon tolakodó volt?- Nem, csupán nagyon tehetséges.- S mi volt az, ami A befejezetlen mondatból Fábri Zoltánt érdekelte, illetőleg mi vonzotta, hogy elkészítse a regény filmváltozatát?- Ezt a regényt első kiadása óta ismerem és szeretem. Úgy gondolom, a huszadik század magyar irodalmának egyik legjelentősebb nagy prózája - ha nem a legjelentősebb. Az ebben sűrűsödő világot hallatlan nagy emberi szeretettel, az élet törvényeinek ismeretével, érzékeny megértéssel írta meg Déry Tibor. Akárhányszor olvastam, mindig lebilincselt, mindig újra és újra izgalomba hozott. Magától értetődően adódott tehát a gondolat, hogy jó lenne filmre átültetni, csak éveken keresztül nem tudtam, hogyan. Ezerkétszáz oldalas regényből nem lehet egy az egyben filmet készíteni, csak akkor, ha az ember szuverén módon újrateremti egy más műfaj számára, azaz a „hűtlen hűség” elvét választja.- Mit ért ez alatt?- A hűség a gondolatisághoz, a mű hangulataihoz és elemző módszereihez - a cselekmény teljességének igénye nélkül. A cselekményen kellett tömörítő beavatkozásokat végrehajtani, hogy a teljesség iránti hűtlenség árán a lényeget illetően hű maradhassak.- Vajon Déry Tibor részt vett-e a forgatókönyv elkészítésében, vagy pedig teljesen rábízta a forgatókönyv írását a rendezőre?- A kérdés második felére igennel kell hogy feleljek, azzal együtt, hogy menet közben Fábri Zoltán megmutatta nekem a forgatókönyvet. Én persze ismert pesszimista temperamentumommal igyekeztem őt lebeszélni egyről-másról, de kevés sikerrel, úgyhogy a forgatókönyv, a film kizárólagosan az ő műve lesz. A regényem csupán nyersanyag.- A helyszínekkel vagy a szereplők karakterével kapcsolatban sem volt semmiféle megjegyzése, kívánsága, tanácsa?- Egy-egy témát megbeszéltünk, de azt is hozzá kell tennem, hogy én mindenben egyetértettem azzal, amit Fábri Zoltán akart. Vagy lehet, hogy ő akarta ugyanazt, amit én? ... 239
