Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1973 - Egy darab születése (A Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról)

1973 A Film Színház Muzsika 1973. január 27-i száma egy régebben adott nyilatkozato­mat közli. Félreértések elkerülése végett, engedtessék meg nekem a következő kiegé­szítése: A nyilatkozatot a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című regényemmel kapcsolatban tettem még a múlt évben, így semmi összefüggés nem képzelhető el közte és a Vígszínház tervezett előadása között. A regény egy megtörtént esemény­ről - egy amerikai pop-fesztiválon elkövetett gyilkosságról és az általa bennem elin­dított gondolatokról és érzelmekről szól. Ismétlem: arról a pop-fesztiválról és nem az, ott elhangzott zenéről. Hogy a zene mit mond el, miről beszél és milyen indulatokat vált ki, az mindig attól függ, hogy ki szólaltatja meg, hol, mikor és milyen környe­zetben. A Lokomotív GT zenéjét meghallva, melyet a regényemből készült színdarabhoz írtak, azt éreztem, hogy ez a zene két főhősöm talajvesztettségének és testvériség iránti vágyának a tiszta, szép kifejezését adja. Egy darab születése (A Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról) Először: Pesti Műsor 1973. márc.2/8. 9.sz. 10. - Golyóstollal írt fogal­mazványa a PIM Déry-hagyatékának 80., Vegyes irodalmi jegyzetek kézirattári egységében: Pop-fesztivál pallium, Pop-fesztivál (színda­rab kiegészítések) címkéjű füzet. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a „tragikus musical” alcímmel jelölt színpadravitel 1973. március 2-i bemutatójának bevezetője. -A dara­bot Marton László rendezte, zenéjét Presser Gábor szerezte, a versbe­téteket Adamis Anna írta, a dramaturg Radnóti Zsuzsa volt. József sze­repét Tahi Tóth László, Eszterét Almási Éva játszotta. A zeneszámokat a Lokomotív GT és a Gemini együttes adta elő. Könyvem megírásakor; de még megjelenése után sem gondoltam arra - eszem ágá­ban sem volt -, hogy dramatizálni lehetne, sőt színpadra állítani. S amikor Pós Sán­dor 1971 nyarán azzal látogatott el hozzám Balatonfüredre, hogy a kisegényből da­rabot kellene írni, majd hogy a szemébe nem nevettem. Ő megírja, mondta. Ráhagy­tam, jót mulatva ifjúi naivitásán. Még akkor is nevettem, amikor egy idő múlva meg­mutatta a kész darabot.- Áldásom rá - mondtam, noha elképzelni sem tudtam, hogy a színpadon hogy fog festeni —, de csak nem képzeled, hogy találsz színházat, amely ezt előadja! 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom