Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1968 - Az állatok segítséget kérnek
1968 ügye ekkor még a pártállam által megtűrt civil kezdeményezés volt, az Egyesület örökös fővédnöki tisztét Károlyi Mihályné, az első magyar köztársaság elnökének külföldön élő özvegye látta el - némi tüntető önállósággal; így a mozgalom támogatása enyhe ellenzéki színezettel bírt. Az /. kér. Bem rakpart 6. alatt megtartott összejövetelen (közgyűlésen) Déryné feljegyzései szerint az írók közül Devecseri Gábor, Karinthy Ferenc és feleségeik is jelen voltak. Az eseményről egyetlen lap sem adott hírt. A segítség egy részét már megkapták: a társadalom jóindulatát. Amióta az Állatvédő Egyesület 1967. május 20-án hivatalosan megalakult, nemcsak állattulajdonosok, nemcsak magánosok, nemcsak a közhangulat, de maga az állam is azon igyekszik, hogy elviselhetőbbé tegye azoknak a hozzánk oly hasonló élőlényeknek a sorsát, amelyekkel együtt élünk, de amelyek még a legnyomorultabb embernél is jobban ki vannak szolgáltatva a természet és a társadalom bántalmainak. A betegségeknek például, mert a megbetegedett kutya, macska, madár stb. csak kivételes esetben kerül emberi gondozásba, pedig a legtöbb sérelem attól éri, hogy az emberi társadalomba van bezárva. Falun legfőképp, de városban is az autó elgázol kutyát, macskát: vagy meggyógyulnak maguktól, vagy elpusztulnak. Nincs érzelmi kölcsönösség; még nemigen hallottam arról, hogy egy kutya ült volna a volánnál, embereket gázolt és a sorsukra hagyta volna őket. S továbbmenően, a kutyák nem kötik láncra a hamis, harapós embert, a macskák nem nyúzzák meg és nem akasztják fel gazdájukat. Fordítva akárhányszor! Az állat az ellenállás lehetősége nélkül ki van szolgáltatva a társadalomnak. De az egyes ember gonoszságának vagy szeszélyének is, testestül, lelkestül, csupaszon, védekezésre képtelenül. Ha egy ember igazságtalanul megsért egy állatot, az nem perelheti becsületsértésért, de még csak nem is pofázhet vissza, mert belerúgnak. Nem folyamodhat az igazságszolgáltatáshoz könnyű vagy súlyos testi sértés esetében sem, gyakorlatilag az sem torolható meg, ha agyonverik. Önkény, szeszély, rossz hangulat, durvaság, zsarnoki hajlam, szadizmus - védtelen velük szemben. Oly kizárólagos magántulajdona az embernek, mint egy asztal, melyre dühében öklével rácsap, vagy egy tányér, melyet a földhöz vágva darabokra tör; rajta töltjük ki bosz- szúnkat az életben elszenvedett vereségeinkért, melyeket nem torolhattunk meg. Még nyerészkedünk is rajta: mint egy eleven hús-vér gyárban utódokat termeltetünk vele, s a gépet - tekintet nélkül eleven érzelmeire - csak a gyártulajdonos érdeke és belátása védelmezi. Valójában az állat, az emberi társadalommal együtt élő állat a legárvább lény a világon. Megvédeni csak a társadalom szervezett összefogása védheti meg. Ezért van szükség állatvédő egyesületekre. Az állatvédő egyesületeknek pedig, mint egykor Montecuccoli tábornoknak a háború folytatásához, három dologra [van szüksége]: pénz, pénz és pénzre. 108