Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1966 - Wolfgang Venohr: Portré Déry Tiborról. Filmforgatókönyv

1966 bői szemlélődve írt Déry néhány nagyon értékes elbeszélést. A világhírt azonban A befejezetlen mondat című regénye hozta meg számára, ebben Parczen-Nagy Lőrinc, a polgárfi a gazdagok uralma ellen és a szegények reménysége mellett áll ki. Anélkül, hogy egy szerelem elkezdett mondatát be tudta volna fejezni. 9. kép. Ismét Déryék ebédlője. Az író - Böbe nélkül - a kanapén. WOLFGANG VENOHR. Az emigráció időszaka - Ön mintegy nyolc-tíz évet töl­tött emigrációban - bizonyára nagyon keserű volt. Másfelől azonban gyümölcsöző is. Berlinben megírta például a Szemtől szembe című könyvét a kommunisták és a nemzetszocialisták összeütközéséről, Bécsben pedig következett a leghíresebb regé­nye, A befejezetlen mondat. Ez hozzávetőleg mikor keletkezett? DÉRY TIBOR. Elmondom, hogyan történt. Ezt az én első kisregényemet, a Szem­től szembe címűt, tudatosan ujjgyakorlatként írtam a későbbi nagyregényemhez ... WOLFGANG VENOHR. Aha, igen, igen. DÉRY TIBOR. ... tudja, akkor már régóta nem írtam semmit. WOLFGANG VENOHR. Igen. És A befejezetlen mondat mikortájt keletkezett? DÉRY TIBOR. 1933. december 24-e, vagyis karácsony estéje volt, és egész Bécs­ben csupán egyetlen egy kávéház tartott nyitva, a „Café de France”, oda beültem, akkoriban mindig kávéházakban írtam, és én voltam az egyedüli vendég. Akkor es­te kezdtem hozzá a regényhez. WOLFGANG WENOHR. Akkor elmondhatjuk, hogy abban a kávéházban, abban a... DÉRY TIBOR. „Café de France”. WOLFGANG VENOHR. ... igen, hogy ott írta meg a szocialista Buddenbroock- háza\P. DÉRY TIBOR. Nem tudom. Inkább nem lépek ilyen irodalmi területre. Én nem tudom, melyik könyvem a jobb ... WOLFGANG VENOHR. Csak arra gondoltam, hogy ez is egy fejlődésregény, nemde? DÉRY TIBOR. Igen, egy nagy különbséggel. Thomas Mann csupán egy polgár­család hanyatlását írta meg regényében, hajói emlékszem, én viszont a polgárságnak a munkásosztállyal való összecsapását írtam le regényemben. WOLFGANG VENOHR. Igen, egész társadalmi osztályokat tükröz. DÉRY TIBOR. Osztályok tükörképe. WOLFANG VENOHR. És az, amit a kommunista Krausz Évi a távolodó jövőről következtet, vagyis hát amikor fölveti a kérdést, hogy vajon emberhez méltó-e az in­dividuális élet... Voltaképpen ez a befejezetlen mondat! Az volt-e akkor az Ön gon­dolata, hogy ezt a mondatot be kell majd fejezni, azt mondja rá az ember: a befeje­zés a kollektív szocialista társadalomban következik el? DÉRY TIBOR. Nem, semmiképp sem. Nem vélekedtem így, sohasem voltak ilyen elhatározott nézeteim, a világért sem, fiatal koromban sem voltak ilyen nézeteim. Az a véleményem, hogy az írónak inkább kérdéseket kell föltennie, mintsem felele­teket adnia. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom