Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)
fog szólni vers és zene, s legfeljebb az ünnepi beszéd mondására fölkért Schöpflin Aladár, Németh Andor és Murányi Kovács Endre szól majd elsősorban a múltra vonatkozóan, ám még itt is csak néhány utalás erejéig a társadalomban élő Kassák megnyilatkozásairól, elkötelezettségeiről. A meghittnek, bukolikusnak ígérkező hangulatot már az Ötven év két tragikus hangulatú képe megtörte. Az 1934. évi bécsi munkásfelkelés halottait elsirató A gyász órájában, majd az 1930-ban írt Mandulafa előadásával egész mű révén szólalt meg a vereség, kiszolgáltatottság, fenyegetettség közös élménye s a barbárság erőivel szemben érzett gyűlölet. Akiknek hivatalból kellett figyelniük a nyilvános rendezvényeket s különösen egy büntetett előéletű író szerzői estjét, észrevették e politikai tendenciát. Mikor Kassák és munkatársai április 17-én a Vasmunkások Otthonának dísztermében változatlan műsorral szándékoztak megismételni a zeneakadémiai szerzői estet, a rendőrség - föltehetően a más jellegű közönségre való tekintettel is - A gyász órájában és a Mandulafa előadását betiltotta.15 A zeneakadémiai rendezvény mindazonáltal megmaradt a jubileumi szerzői est hangulati keretei között; a műsor végén színpadra lépő Kassákot babérkoszorúval köszöntötték. Az ünneplés a szerzői est után az Andrássy úti Lidó kávéházban rendezett baráti összejövetellel folytatódott.16 A Vasasok Otthonában már maga a betiltás, illetve ennek bejelentése politikai hangulatot teremtett a megszólaltatásra engedélyezett művek köré is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében köszöntőt mondó országos főtitkár, Büchler József, továbbá „a szocialista kultúra és Kassák Lajos művészetének összefüggéseiről" előadást tartó Mónus Illés, a Népszava és a Szocializmus szerkesztője nyilván az ünnepelt pályájának, életművének a munkásmozgalom politikai és kulturális céljai szempontjából fontos részeiről, értékeiről, tanulságairól szóltak, e megközelítés révén adva távlatot az esten elhangzó verseknek, zeneszámoknak, Nagy Etel táncainak. Hogy egy harmadik nyilvános rendezvény, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Újpesti Szervezetének helyiségében március 26-án Irodalom és munkásság címmel tartott előadás során mi történt, s Kassák ez alkalommal mit tartott fontosnak születésnapja kapcsán elmondani, nem tudjuk. E rendezvénynek ugyanis a plakát az egyetlen emléke.17 A zeneakadémiai estet plakát híján Kassákról készített régebbi fénykép- felvételek szöveggel kiegészített eredeti példányainak kihelyezésével hirdették. Föltehetően a zeneakadémiai jubileumi rendezvény reklámozására készítette Kassák Szélpál Árpád két régebbi fotójából az Önarckép Mutterkával című kollázst, mely a néhány hónap múlva kötetben megjelent levélsorozat, az Anyám címére képzőművészeti párjának tekinthető, akár e kiadvány borítójára is kerülhetett volna.18 Már március 7-étől egymás után jelentek meg a napilapokban és folyóiratokban az ötvenéves Kassákot méltató vagy épp megszólaltató írások, a szerzői esteket beharangozó, az esteken történtekről szóló hírek, tudósítások. A Pesti Naplóban Móricz Zsigmond, a Népszavában Szélpál Árpád, a Litera túrában Vajda János, a Magyar Hírlapban és a Könyvpiacban Barabás Tibor, a Pester Lloydban Turóczi-Trostler József, az Újságban Németh Andor, 138
