Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain
8 Vö. Kenyeres Zoltán: Jelentés egy püspöklila könyvről, avagy kritika püspöklilában. In K. Z.: A lélek fényűzése. Bp.: Szépirodalmi, 1983. 9 Arthur C. Danto: A múzeumok múzeuma. Ford. Babarczy Eszter. In A. D.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet. Bp.: Atlantisz, 1997. 201. 10 Takáts József: Tverdota György: A komor föltámadás titka. Élet és Irodalom, 1999. 47. sz., Vö. Tverdota: i. m. 75-76. 11 Hans Georg Gadamer: Igazság és módszer. Ford. Bonyhai Gábor. Bp.: Gondolat, 1984.13., 102.; Bizonyára nem független ettől, hogy Gadamer értelmezésében az interpretáció is mindig túllép a szövegen (texttranzendent). Ennek oka: "Nicht der konkrete einzelne Text interressiert, sondern die Einordnung seines sachlichen Anliegens in einem umfassenderen wirkungsgeschichtlichen Kontext" Ulrich Nassen: Statt einer Einleitung: Notizen zur philologischen Hermeneutik. In Texthermeneutik. Aktualität, Geschichte, Kritik. Hrsg.: Ulrich Nassen. Padernborn-München-Wien-Zürich: Schöning, 1979.16. 12 Gadamer: i. m. 103. 13 „Die kommunikativen Muster ästhetisch vermittelter Identifikation lassen sich am Leitfaden des Helden typisieren und in ein heuristisches Modell einbringen, das den Spielraum der ästhetische Erfahrung zwischen kultischer Partizipation und ästhetischer Reflexion umgreift." Hans Robert Jauss: Ästhetische Erfahrung und literarische Hermeneutik 1. München: Fink, 1977. 214. 14 Paul Ricoeur: A szöveg mint modell: a hermeneutikai megértés. Ford. Szabó Márton. Magyar Lettre Internationale, 2001. ősz. 69-70., Paul Ricoeur: A szöveg és az olvasó világa. Ford. Jeney Éva. In P. R.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Bp.: Osiris, 1999. 333., 352.; Jauss: i. m. 19. 15 Szegedy-Maszák Mihály: Az összehasonlító irodalomkutatás időszerűsége. Literatura, 1994. 2.197. 16 Az életvilág állandósága viszonylagos, hisz alkalmanként, krízisállapotok után újra kell építeni. 17 Az elmúlt két évben két fontos kísérlet történt erre: Szajbély Mihályé és Rákai Orsolyáé. 18 Margócsy István: A magyar irodalom kultikus megközelítése. (Kommentár és florilegium.) ItK, 1990. 3. 19 Dávidházi: i. m. 20 Szilágyi Márton: Kármán József és a millennium. Az 1896. évi Kármán-emlékünnepség Losoncon. In Kalla szerk.: Kegyelet... 21 Vö. Lakner Lajos: Irodalmi kultusz: a múzeum és a látogató. A Petőfi-Ház. Hungarológiai Közlemények, 2004. 1. sz. 22 Tverdota: i. m. 61. 23 A művészet arra való képessége, hogy „a világ adottságait alárendelje a koherens defor- málásnak". Maurice Merleau-Ponty: Das mittelbare Sprechen und die Stimme des Schweigens. In M. M-P.: Das Auge und der Geist. Hamburg: Felix Meiner, 1967. 84. 24 Jan Gorak: A modern kánon létrehozása. Egy irodalmi eszme teremtése és válsága. In Rohonyi Zoltán szerk.: Irodalmi kánon és kanonizáció. Bp.: Osiris, 2001. 60-61. 25 Vö. Lakner Lajos: Irodalmi értelmiség a századfordulós és a két világháború közötti Debrecenben. (A Csokonai Kör irodalomszemlélete.) In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991. Debrecen: 1993. 26 Niklas Luhmann: A műalkotás és a művészet önreprodukciója. Ford. Gergó Veronika. In Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s. k., Odorics Ferenc szerk.: Testes könyv I. Szeged: Ictus és JATE Irodalomelmélet Csoport, 1996.152. 27 Michel Foucault: Az irodalom funkciói. Ford. Farkas Anikó. Helikon, 1995.1-2. 51. 28 Rohonyi Zoltán: Előszó. Kánon, kánonképződés, kanonizáció. In Rohonyi Zoltán szerk.: Irodalmi kánon és kanonizáció. Bp.: Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2001. 9. 28
