Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain

Gadamer véleménye, mert hasonló megállapításra jutott a művészettörténész Gombrich, az analitikus filozófus Danto és a kulturális antropológia számos képviselője, amikor azt a kérdést feszegették, mi történik egy tárggyal, ha kiemeljük eredeti kontextusából, s művészi kontextusba helyezzük.54 Az antropológiai nézőpont érvényesítése mindenekelőtt abban segíthet a kultuszkutatóknak, hogy soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a műalkotás befogadása elsősorban olyan használatot, olyan alkalmazást jelent, melyet nem feltétlenül steril esztétikai érdeklődés irányít. Ha meg akarunk valamit tudni arról, mit jelent a befogadás, olvasás és műélvezet, hogyan használják a műalkotásokat az „imaginárius múzeum" falain kívül, komolyan kell ven­nünk az önleírásokat. Ugyanakkor az antropológiai látószög nem engedi megfeledkezni őket arról sem, ahhoz, hogy valami műalkotásként maradjon fenn vagy legalábbis akként emlékezzenek rá, szükséges, hogy részese legyen a művészet rendszerének, rendjének, vagyis szereplője legyen annak a történetnek, amelynek elbeszélése során az „imaginárius múzeum" felépül, s amely túl van a mindenkori irodalmi élet irányítóin, alakítóin. Az önleírások és a kulturális rend együttese teszi megragadhatóvá a művészet működését. JEGYZETEK 1 A felsorolás a 2002. évi állapotokat rögzíti. Ez év őszén volt Keszthelyen az Alkalom és mű című konferencia. - Dávidházi Péter: Isten másodszülöttje. A magyar Shakespeare-kultusz ter­mészetrajza. Bp.: Gondolat, 1989.; Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994.; Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997.; Kalla Zsuzsa szerk.: Az irodalom ünnepei. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000.; Margócsy István: Petőfi Sándor. Bp.: Korona, 1999.; Kalla Zsuzsa - Ratzky Rita: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum,1997.; Praznovszky Mihály: „A szellemdiadal ünnepei." A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp.: Mikszáth, 1998.; Tverdota György: A komor föltámadás titka. Bp.: Pannonica, 1998. 2 Margócsy István: Ottlik Géza: Buda. 2000,1993. 9. sz. 57. 3 Még akkor sincs lehetőségünk arra, hogy kireflektáljuk magunkat a történeti szituációból, ha látszólag „tisztán" szakmai érdeklődés vezet bennünket. 4 Ha elismerjük, hogy minden befogadás nélkülözhetetlen mozzanata az alkalmazás, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a műalkotásoknak mindig személyre szóló igazságuk is van. Ez természetesen nem azonos az irodalmi rendszerben kialakított/kialakítható értelmezéssel. „A megszerzett tapasztalat ízig-vérig személyes" - írja Mannheim. Karl Mannheim: A kultúra és a kultúra megismerhetőségének szociológiai elmélete. Ford. Lissauer Zoltán. In K. M.: A gondol­kodás struktúrái. Bp.: Atlantisz, 1995. 213. 5 Tverdota: i. m. 78-81., 141-142. 6 „Hát mért olyan fontos nekünk ez az ember?" Esterházy Péterrel beszélget Takáts József. Élet és Irodalom, 2000. 46. sz. In T. J.: Talált tárgy. Beszélgetések. Pécs: Alexandra, 2004. 107-113. 7 „A retorika radikálisan felfüggeszti a logikát, és a referenciális eltévelyedés szédítő lehe­tőségeit nyitja meg." Ford. Fogarasi György. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Bp.: Ictus Kiadó és JATE Irodalomelméleti Csoport, 1999. 23. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom