Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, történetiség, aktualitás. A kultuszkutatás útjain
Gadamer véleménye, mert hasonló megállapításra jutott a művészettörténész Gombrich, az analitikus filozófus Danto és a kulturális antropológia számos képviselője, amikor azt a kérdést feszegették, mi történik egy tárggyal, ha kiemeljük eredeti kontextusából, s művészi kontextusba helyezzük.54 Az antropológiai nézőpont érvényesítése mindenekelőtt abban segíthet a kultuszkutatóknak, hogy soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a műalkotás befogadása elsősorban olyan használatot, olyan alkalmazást jelent, melyet nem feltétlenül steril esztétikai érdeklődés irányít. Ha meg akarunk valamit tudni arról, mit jelent a befogadás, olvasás és műélvezet, hogyan használják a műalkotásokat az „imaginárius múzeum" falain kívül, komolyan kell vennünk az önleírásokat. Ugyanakkor az antropológiai látószög nem engedi megfeledkezni őket arról sem, ahhoz, hogy valami műalkotásként maradjon fenn vagy legalábbis akként emlékezzenek rá, szükséges, hogy részese legyen a művészet rendszerének, rendjének, vagyis szereplője legyen annak a történetnek, amelynek elbeszélése során az „imaginárius múzeum" felépül, s amely túl van a mindenkori irodalmi élet irányítóin, alakítóin. Az önleírások és a kulturális rend együttese teszi megragadhatóvá a művészet működését. JEGYZETEK 1 A felsorolás a 2002. évi állapotokat rögzíti. Ez év őszén volt Keszthelyen az Alkalom és mű című konferencia. - Dávidházi Péter: Isten másodszülöttje. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Bp.: Gondolat, 1989.; Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994.; Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997.; Kalla Zsuzsa szerk.: Az irodalom ünnepei. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000.; Margócsy István: Petőfi Sándor. Bp.: Korona, 1999.; Kalla Zsuzsa - Ratzky Rita: Beszélő tárgyak. A Petőfi család relikviái. Bp.: Petőfi Irodalmi Múzeum,1997.; Praznovszky Mihály: „A szellemdiadal ünnepei." A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp.: Mikszáth, 1998.; Tverdota György: A komor föltámadás titka. Bp.: Pannonica, 1998. 2 Margócsy István: Ottlik Géza: Buda. 2000,1993. 9. sz. 57. 3 Még akkor sincs lehetőségünk arra, hogy kireflektáljuk magunkat a történeti szituációból, ha látszólag „tisztán" szakmai érdeklődés vezet bennünket. 4 Ha elismerjük, hogy minden befogadás nélkülözhetetlen mozzanata az alkalmazás, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a műalkotásoknak mindig személyre szóló igazságuk is van. Ez természetesen nem azonos az irodalmi rendszerben kialakított/kialakítható értelmezéssel. „A megszerzett tapasztalat ízig-vérig személyes" - írja Mannheim. Karl Mannheim: A kultúra és a kultúra megismerhetőségének szociológiai elmélete. Ford. Lissauer Zoltán. In K. M.: A gondolkodás struktúrái. Bp.: Atlantisz, 1995. 213. 5 Tverdota: i. m. 78-81., 141-142. 6 „Hát mért olyan fontos nekünk ez az ember?" Esterházy Péterrel beszélget Takáts József. Élet és Irodalom, 2000. 46. sz. In T. J.: Talált tárgy. Beszélgetések. Pécs: Alexandra, 2004. 107-113. 7 „A retorika radikálisan felfüggeszti a logikát, és a referenciális eltévelyedés szédítő lehetőségeit nyitja meg." Ford. Fogarasi György. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Bp.: Ictus Kiadó és JATE Irodalomelméleti Csoport, 1999. 23. 27