Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története
zolta. A szobor nem tanúskodik az átélés olyan intenzitásáról, az alkotás olyan egyértelműségéről, mint például a Károlyi-emlék." - állapítja meg Henszlmann Lilla. Bírálatunkat ma már árnyalja az a tény, hogy azóta sem jött létre „igazabb" szobor Jókairól, s mérsékli az, hogy végre, amikor lehetett volna, 2001-ben Budán, a XII. kerületben nemhogy egy ezt művészileg túlszárnyaló, de a közhely szintjére leegyszerűsítő, mondanivalójában és megformálásában is igénytelen szobrot avattak fel, a gyerekek mellé ülő, görnyedt, gügyögő, öreg, nagyapós (amilyen Jókai soha nem volt), önámító alkotást.39 „Az érc lát, a kő érez, ha emberi alakot öltött"- hirdette Jókai, de hitt abban is, hogy „beszél a szobor, csak érzék kell hozzá, amely meg tudja hallani, mit?"40 Van-e fülünk e szobor mondanivalójának meghallására? Stróbl Alajos műve zárt kompozíciójával, finom részleteivel, a talapzat elegáns, jól proporcionált formájával, nemes gránit anyagával a század viharait átélt, időtálló alkotásnak bizonyul, amely az ábrázolt gondolatot képes felemelni a valóság világából a szellem, a képzelet magaslatába. JEGYZETEK 1 Jókai Mór: Vörösmarty apánk. 1900. In Jókai Mór: írói arcképek. Unikornis, Bp. 1993. 45. 2 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Bp., 1982. 364-365. 3 A százéves Kisfaludy Társaság (1836-1936). Szerk. Kéky Lajos. Bp., Franklin Társulat, 1936. 207. 4 Mikszáth i. m. 358. 5 Schöpflin Aladár: Jókai emlékezete. Képes Folyóirat, 1904. 146. 6 A gyűjtés pontos előkészületeit leírja: Liber Endre: Budapest szobrai. Bp., [1929.] 7 Nemzeti emlék Jókainak. Vasárnapi Újság 1905. febr. 5-6. sz. 90. 8 Vasárnapi Újság 1905. május 7.19. sz. 304. 9 Liber i. m. 313. 10 Jókai szobra. Budapesti Napló 1905. febr. 26. In Ady Endre publicisztikai írásai. II. köt. 1905- 1907. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977. 8. 11 Ignotus: Jókai szobra. A Hét 1906. jan. 28. 4. sz. 49. 12 Szent István szobra. Budapesti Napló 1906. máj. 19. In Ady i. m. 361. 13 Id. Praznovszky Mihály: „A szellemdiadal ünnepei". A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Bp., 1998. 14 Jókai szobra. Ady i. m . 68. 15 Jókai szobra a Sváb-hegyen. Vasárnapi Újság 1906. szept. 16. 37. sz. 593. Bár köztérnek nem nevezhető, de már Jókai életében állt szobra a svábhegyi villa kertjében, amelyet 1893-ban Zala György szobrász készített és a művészek ajándékaként került nyaralója udvarára. Lásd. Borbás György: A Millenium szobrásza: Zala György. Kossuth Kiadó. Bp., 1999. 93. 16 Krúdy Gyula: írói arcképek. Magvető kiadó Bp., 1957. 205-208. 17 A szobor keletkezésének történetét összefoglalja Stróbl Mihály nemrég kiadott emlékirata. Stróbl Mihály: A gránitoroszlán. Stróbl Alajos 1856-1926. Holnap Kiadó, 2003.158-163. A Jókai szoborról írt jelen tanulmányom nagy vonalaiban elhangzott 2002-ben a Keszthelyen tartott kultusztörténeti konferencián. 18 Liber Endre i. m. 314. 19 Petrik Albert: Jókai szobra. Építő Ipar s Építő Művészet, 1915. jún. 13.141. 267
