Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története
20 (gy.a.): Jókainé Nagy Bellánál. Az Újság, 1921. máj. 22. 3. 21 Henszlmann Lilla: Stróbl Alajos. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Bp., 1955. 62. A Jókai szoborra és Stróbl Alajosra vonatkozóan felhasznált irodalom: Fülep Lajos: Látogatás a műteremben Stróbl Alajosnál. Modern Művészet, 1905. 3. sz. 134-143.; Szokolay Béla: Liptóújvári Stróbl Alajos. Pásztortűz, 1927. XIII. évf. 2. sz. 26-27.; Ybl Ervin: Liptóújvári Stróbl Alajos művészete. Magyar Művészet, 1927. III. évf. 87-103.; Szuchy Tibor: Liptóújvári Stróbl Alajos, 1856-1926. Bp., 1941. 22 Anélkül, hogy messzemenő következtetést vonnánk le a látottakból, meg kell jegyeznünk, hogy Berecz Gyula Komáromban, 1937-ben felavatott szobra kísértetiesen hasonlít Stróbl egyik - el nem fogadott - szoborvázlatára. 23 Stróbl Mihály kéziratban meglévő visszaemlékezésében olvashatjuk: „A beállításokat édesanyám fotográfiákban rögzítette." Stróbl Mátyás jóvoltából e kéziratot láthattam, s a családi gyűjteményből számos fotográfiát megtekinthettem, s e tanulmányhoz felhasználhattam. A segítségért ezúton mondok köszönetét. 24 A szobor képét közli Tóth Attila: Szeged szobrai és murdlidi. Szeged, 1993. 125. A szobor jobb válla hiányzik, a szobrász hagyatékából származó gipszet pótlás nélkül öntették ki. 25 A fotót közli Stróbl Mihály i. m. 161. 26 Liber Endre i. m. 315. 27 Fővárosi Közlöny 1921. máj. 20. 20. sz. 855.; 1921. máj. 7. 21. sz. 913. 28 Magyarország, 1921. máj. 22.110. sz. 2. 29 Két óra az Epreskertben. Ha Stróbl Alajos magyaráz. Világ, 1919. máj. 29. 13.; Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I. Cikkek, tanulmányok. 1902-1909. Szerk. Tímár Árpád. Bp., 1988. 156-159.; Fülep Lajos: Látogatás a műteremben Stróbl Alajosnál. In A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I. köt. Magvető. Bp., 1974. 93. 30 A Victor Hugo emlékmű készüléséről lásd. Antoinette Le Normand-Romain: Le monument de Victor Hugo. In Victor Hugo vu par Rodin. Paris, 2002. 65-72. A két művész közötti párhuzamos gondolkodásra utal az is, hogy a Stróbl-féle végleges szobor kismintájának talapzatánál, jobboldalon egy puttófejet lehet felfedezni. 31 (b.l.): Látogatás jókai húgánál. Az Újság, 1921. máj. 21. 2-3. 32 Fesztyné Jókai Róza: Jókai otthona. Fesztyné Jókai Róza nyilatkozata a Pesti Napló 1921. máj. 7-i számában. In: Az Est Hármaskönyve. A százéves Jókai emléke. 1925. 261-263. 33 Leleplezték Jókai szobrát. Az Újság, 1921, május 22. 2.; Krúdy Gyula: Jókai májusa. Magyarország, 1921. máj. 22. 7.; Liber Endre i. m. 316-317.; Stróbl Mihály i. m. 163. 34 A Hét, 1906. jan. 28.50. 35 Ady i.m. 68. 36 Krúdy Gyula: Az öreg Jókai. (1910) In írói arcképek. Magvető, 1957. 207. 37 A Hét, 1906. jan. 28.50. 38 A felhívás lelőhelye: Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára Any. 5660. Az 1937. nov. 29-én Rév-Komáromban felavatott Jókai-szobor, Berecz Gyula alkotása sem mentesült a nacionalista politika hullámverésétől, 1947-ben eltávolították, majd 1952-ben visszakerült eredeti helyére. 39 A szobor Párkányi Raab Péter szobrász és Eleőd Ákos építész munkája. Lásd.: Wehner Tibor: Nagyon régi új szobor. Élet és Irodalom 2001. aug. 3. 31. sz. 28.; Prohászka László: Szoborhistóriák. Városháza, 2004.105. 40 Jókai Mór: Petőfi Sándor ötven év után (1898) In Jókai: írói arcképek. Unikornis kiadó, Bp., 1993.190. 268
