Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Takáts József: A tér és az idő nemzetiesítése és az irodalmi kultuszok

a nemzeti emlékezet dominanciájával szembeszegülő ellenemlékezet fenntartásaként. A „Kultúra, kultusz, identitás" konferenciacímet látva nem szükséges a nemzeti kultúrára és identitásra gondolnunk, gondolhatunk helyi vagy szubkultúrákra és a hozzájuk kötődő identitásokra is, még akkor is, ha nehezen tévesztjük szemünk elől a nemzeti kultúrát - merthogy rajta keresztül látunk.

Jegyzetek

1 Takáts József: A kultuszkutatás és az új elméletek. Holmi, 2002/12, 1534-1544. Újra megjelent Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve című kötetben (Bp., Kijárat, 2003. 289-299).

2 A szövegek evilágiságáról lásd: Edward Said: A szöveg, a világ, a kritikus. In: Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s.k., Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Szeged, Ictus és JATE Irodalomelméleti Csoport, 1996. 307-331.

3 Bartha Elek: A szakrális táj fogalma a néprajztudományban és a folklorisztikában. In: Keményfi Róbert - Ilyés Zoltán (szerk.): Tiszteletadás Szabó Józsefnek. Tanulmányok a földrajztudomány témaköreiből. Debrecen, 2000.111.

4 A magyarul olvasható legátfogóbb áttekintés: Jeffrey K. Olick - Joyce Robbins: A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a „kollektív emlékezettől" a mnemonikus gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig. Replika, 37 (1999. szeptember), 19-43.

5 Kovács Éva: A terek és szobrok emlékezete (1988-1990). Regio, 2001/1, 68-88.

6 Bodó Julianna - Bíró A. Zoltán: Szimbolikus térfoglalási eljárások. Antropológiai Műhely, 1993/2. Én későbbi kiadását olvastam, a Szövegvalóság. írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról című tanulmánygyűjteményben (Szerk.: Szabó Márton, Bp., Scientia Humana, 1997.).

7 Takáts József: Irodalom és historizmus. Tiszatáj, 2000/1, 51-58.

8 A legfontosabb szöveg Ernest Gellnertől magyarul: A nacionalizmus és a komplex társadalmak kohéziójának két formája, in: Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Szerk.: Bretter Zoltán, Deák Ágnes. Pécs, Tanulmány, 1995.198-199.

9 Benedict Anderson: Imagined Communities: Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. London, Verso, 1983. Hamarosan megjelenik Kántor Zoltán szerkesztésében egy Nacionalizmuselméletek című tanulmányválogatás, amelyben olvashatók lesznek egyebek között Anderson könyvének legfontosabb fejezetei is.

10 Eric Hobsbawm - Terence Ranger (ed.): The Invention of Tradition. Cambridge, Cambridge University Press, 1983. A kötetnek két tanulmánya jelent meg magyarul is, Hobsbawmé és Hugh Trevor-Roperé.

11 Anthony D. Smith: The Ethnic Origins of the Nations. Oxford, Blackwell, 1986. Magyarul a szerzőtől lásd például: A nacionalizmus és a történészek. Regio, 2000/2, 5-33., különösen: 27.

12 Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Bp., Balassi - JATE - Osiris, 1997. A fenti mondat megfogalmazásakor megfogadtam Gyáni Gábornak a Csíkszeredái konferencián az előadásomhoz fűzött kritikai megjegyzését; köszönet érte.

13 Lásd például: Péter Niedermüller: Der Mythos der Nationalkultur: die symbolischen Dimensionen des Nationalen. In: A. Gergely András (szerk.): A nemzet antropológiája. (Hofer Tamás köszöntése). Bp., Új Mandátum, 2002. 9-28.

14 Keményfi Róbert: A kisebbségi tér változatai. Bp., MTA TK, 2003. 114.

53