Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Kovács Ida: Bébé, a festő. Ottlik Géza és a képzőművészet
hogy tomográfozva, ez a festőség." - jelenti ki.51 A Budát elemző kritikai fejtegetéseknek, pro és kontra elfogultságoknak nem vagyunk szűkében,52 de nem tisztünk az állás- foglalás; nem vállalkoztunk az Ottlik-regények megjelenítő erejének esztétikai vizsgálatára. Az ablak Mások mellett Szege- dy-Maszák Mihály is felhívja a figyelmet arra, hogy kiemelt szerepet játszik Ottliknál a képszerűség, s hogy Ottlik elbeszélői, Medve is, Bébé is, gyakran képekben gondolkodnak, különösen érzékenyek arra, amit néznek, s gyorsabban érzékelik s dolgozzák fel a látottakat, azaz a képeket, mint a hallottakat, azaz a hangokat. Ottlik a helyenként már- már líraian képszerű megjelenítésben megmutatkozó hangulatokat különösen tájak, természeti képek (országút fákkal, fák télen, tavasszal, hó, sár) megjelenítése során tudja érzékeltetni. Az író mindhárom regényében gondot fordít bizonyos vissza-visszatérő tájak, évszakok (a katonaiskolai főallé, a téli fák a szombathelyi országút mentén, a zsenge tavaszi fák az iskola kertjében), napszakok (hajnal, éjjel) valamint színek (a hó fehérsége, a hajnal szürkesége, a sár színe és hangulata) és fények (a nap fákon áttörő sugarai, a fák zöldjei, az ég kobaltkékje) érzékletes és részletező leírására. Figyelmet érdemel, hogy a vizsgált három regényben Ottlik szinte kizárólag a természet képeinek bemutatásánál enged meg magának poétikus hangvételt. Amikor olvassuk, hogy Bébé, a Buda festő-elbeszélő-főhőse dolgozni kezd Ablak című kompozícióján, egy vásznon, amely gyermekkora lakásának egyik ebédlőablakát készül ábrázolni, a Hajnali háztetők ablakpárkányáról elterülő látvány tárul elénk, s némileg joggal, hiszen Ottlik hasonló írói eszközzel él: apró képekben villantja fel a megörökíteni vágyottakat. Bébé párDormán László felvétele Ottlik Gézáról, 1979 282
