Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története

Kallós Ede Jókai szobra a svábhegyi kertben

A Petőfi Társaság „Minden Magyarokhoz!" szóló kiáltványa 1924 októberében az évforduló megünneplését „kiáltó figyelmeztetésnek" szánja annak igazolására, hogy „az a nemzet, amelynek ilyen lánglelkű fia volt, nem pusztulhat el soha!" Zala György életnagyságú Jókai szobra, Istók János kicsinyített mellszobra, Wagner Géza rézkarca és nyomata az íróról a Társaság elképzelése szerint el kell, hogy jusson mindenkihez az egész világon, aki magyarnak érzi magát felekezeti és társadalmi hovatartozás nélkül.38

17 évi küzdelem után a magyar historizmus szobrászatának, egy előző kor ízlésvilágát tükröző, mesterségbelileg tökéletes, tartalmában, mondanivalójában leegyszerűsített alkotása született meg 1921-ben. Stróbl Alajos „Jókait mint bölcs, gondolkodó, álmodozó, de kissé ravaszkás embert ábrá266